Egyéb

Halljad Izrael! A stúdióban Fenyő Ágnes, Hidvégi Máté, és Vámos György

A mikrofonnál a szerkesztő műsorvezető Breuer Péter, adásunkban Schwezoff Dávid rabbi a heti szakaszról beszél.

- Benedek István Gábor legújabb írását olvassuk fel

- Dr. Fogarasi Katalin A NŐRI elnöke az I. világháborús magyar zsidó hősökről, és az ő sírjaikról nyilatkozik

- Fenyő Ágnes és Hidvégi Máté, valamint Vámos György is stúdiónk vendége lesz

 

Hallgassa meg!


Itt a Kossuth rádió és benne a Halljad Izrael! Üdvözlöm a kedves hallgatókat 2014 Január 3-án, péntek délután fél kettőkor. Határon innen és a diaszpórában, 5774 –svát hó. 2. napján.A mikrofonnál a szerkesztő műsorvezető Breuer Péter. Műsorunk a Magyar Rádió 19 –s stúdiójából jelentkezik. És akkor nézzük a mai tartalmat.

Schwezoff Dávid rabbi a heti szakaszról és terveiről beszél. Benedek István Gábortól a héber hónap aktuális svát- részét hallhatjuk, Dr. Fogarasi Katalin a Nemzeti Örökség Intézetének elnöke az I. világháború magyar zsidó katonáira emlékezik, Scheiber Sándor biográfia jelent meg, a szerkesztő Hidvégi Máté mutatja be hallgatóinknak a könyvet. Vámos György az Üvegház a Carl Lutz Alapítvány alapító elnökét kérdezem a következő évi terveikről, Fenyő Ágnes A Múlt és Jövő kiadójának vezetője új könyvekre hívja fel hallgatóink figyelmét.

„Tapasztalt ember Hanuka után már a megújult időre készül, a tavasz örömére. Ez a svát hónap jelentősége. Ilyenkor a múltat összegezni, a történtekből tanulságot levonni, erőt meríteni – kötelességünk.” Így kezdi írását Benedek István Gábor, amely a MAZSIHISZ internetes oldalán jelent meg.

Ebből idézünk most néhány gondolatot.

Tavaszi tanulságok némi történelmi áthallással Benedek István Gábor írása

Svát hónap

A Fák új éve megható, szép ünnep, de csak együtt az emlékezéssel.
Vajon milyen egyéni, közösségi élet vár ránk? És a tegnapból mit hasznosíthatunk ma és holnap?
Számomra szülőfalum, Tótkomlós, az akkori zsidó élet felmutatása szellemi-lelki gyönyörűség – és kimeríthetetlen példatár.
Tótkomlós különös település volt. Mária Terézia szlovákiai tótokat költöztetett ide. Alá kell húzni: evangélikus családokat, akik a vallásháborúk, vagyis az ellenreformációs küzdelmekből megtanulták: nekik is toleránsnak kell lenniük, ha önmaguk számára méltányosságot várnak. Vagyis viszonylag korán kinyitották a falu kapuit a zsidók előtt. A piacra előbb a környékből költözött be néhány vállalkozó szellemű „Mózes hitű” kereskedő, később távolabbról is jöttek.

Komlóson vallási irányzatot családi kötődés alapján választottak, s a makói ortodox vonulathoz csatlakoztak. Így jöhetett el hozzájuk Vorhand Mózes rabbi a nagy tudású vallásvezető, akinek sírja, zsinagógája ma szent zarándokhelynek számít a zsidó világban.

A komlósi zsidók hitközségüket maguk tartották fenn. A templomot adakozásból építették, a temetőre kölcsönt vettek fel a községtől.
Jegyzőkönyvben rögzítették a kiadásokat: a javítások, beszerzések, közösségi ünnepségek költségeit, a szegény lányok kiházasítását. A rendkívüli kiadásokra kötelező arányokat szabtak, mindig gondoskodva megfelelő tartalékokról.

A családok zöme kóser háztartást vezetett, a kántor intézte a vágást. A zsinagóga lényegében folyamatosan nyitva tartott. Amíg működött a zsidó elemi, a zsidó fiúk és lányok oda jártak, de az állami iskolában is mindig volt zsidó hittan tanítás. Amíg működött a zsidó iskola, ott nem kellett tandíjat fizetni; az iskolai költségeket a helyi közösség fedezte – ezért a környékbeli szegény szlovák szülők is szívesen küldték ide tanulni a gyerekeiket.

1944-45 kataklizmája mindezt eltörölte. A zsidó életet a politika porig rombolta; az alföldi zsidóság elpusztult. A munkaszolgálatból, a deportálásból Tótkomlósra visszatért 88 zsidó idővel máshová költözött, meghalt, többen kivándoroltak. A legfájóbb veszteség azonban még ennél is több. A hagyományos zsidó szellem, a folytonosság, a tudás és a lélek mára már alig felidézhető. Jószerével csak emlék maradt… De azért svát idején átmelegszik az ember szíve, ha legalább szólhat a régi időkről. A munkaszolgálatból, a deportálásból Tótkomlósra visszatért 88 zsidó személy idővel máshová költözött, meghalt, többen kivándoroltak. A legfájóbb veszteség azonban még ennél is több. A hagyományos zsidó szellem, a folytonosság, a tudás és a lélek mára már alig felidézhető. Jószerével csak emlék maradt. De azért svát idején átmelegszik az ember szíve, ha legalább szólhat a régi időkről.

Műsorunk vége tért, a mai adás munkatársai voltak, Poór István a hangmester, Benedek István Gábor írását Kardos Zoltán olvasta fel. A gyártásvezető Hegyi Gyöngyi.

Nevükben és a Főszerkesztő Barlay Tamás nevében is búcsúzik Önöktől a szerkesztő-műsorvezető Breuer Péter. Műsorunk legközelebb Január 17-én, itt az Kossuth rádióban jelentkezik.
Műsorunkat újra hallgathatják a rádió internetes oldalán.

Észrevételeiket és építő jellegű véleményüket breuerpress @gmail .com elektronikus levél címére küldhetik telefonon a 06-30-9994863 számon várjuk hívásaikat a szombat beálltáig Köszönjük hogy minket választottak.

Jó szombatot Sábátsálom
löhistaméah

Videó ajánló

Olvasson tovább