1. rész – Szanticska (február 13.)
Ebben a részben Borsod-Abaúj-Zemplén megyében vagyunk, csodálatos környezetben, Szanticskán a fülemülék völgyében, egy olyan településen, ahol 1988-ban már csak egyetlen egy ember lakott, de egy 1987-ben ideérkező lelkes fiatalember segítségével azóta ha nem is sokan, de néhányan betelepültek. Adásunkban meg is szólal Pál István többször is az Elfelejtett sorsokból egy archív műsorból, nagyon sokat tett a visszatelepülésekért, de ő maga ma már nem lakik ott. A picike hely közigazgatásilag Abaújlakhoz tartozik, és széles körben elterjedt vélekedés szerint az ország legkisebb lakott települése. A szép természeti környezetnek és néhány új lakónak köszönhetően üdülőhelyként népszerűségre tett szert. A látogatók betekinthetnek a régi falusi élet mindennapjaiba. Egyébként 1317-ben említették először, neve Szent István nevéből származik. Vezetőnk Pollák István Zoltán Abaújlak polgármestere és Teleki Mónika a helyi Erdei Iskola vezetője.
Az első részhez készült videót itt megnézheti!
2. rész – Abaújlak (február 20.)
Csütörtökön A Hely folytatja kisfalvakról szóló sorozatát. Ebben a részben Borsod-Abaúj-Zemplén megyében vagyunk, csodálatos környezetben, Abaújlakon, egy kevesebb, mint 100 fős településen. Első írásos említése Wylak, 1472-ből származik, ekkor a Gagyi család birtoka volt. A középkorban virágzó bortermelő helyként tartották számon. Az 1800-as években egyesült Szanticskával, ezt a települést egy hete látogattuk meg, akkor a neve Újlak-Szanticska lett. 1901 óta hívják Abaújlaknak. Közben Szanticska ismét különvált, bár közigazgatásilag Abaújlakhoz tartozik. A Polgármesteri Hivatalban beszélgetünk, vezetőnk Pollák István Zoltán polgármester. Ha már kisfalvakról beszélünk, a közeli hasonló falu, Gagybátor híres szülötte Béres Ferenc népdalénekes. Meghallgatunk egy régi archív rádiós felvételt vele, amikor Kovács Jenő mikrofonja előtt a közeli patakokról, forrásokról beszél, majd természetesen ő énekel az adásban egy népdalt. Ismét továbbmegyünk egy kicsit idébb egy másik környékbeli kisfaluba a Cserehát dombjaira, Felsővadászra, egy archív rádiós felvétellel, Az én kis falum című műsorból, a felsővadászi Rákóczi-kastélyról.
A második részhez készült videót itt megnézheti!
3. rész – Mátrakeresztes 1. rész (február 27.)
A Hely kis falvakat bemutató sorozatában Mátrakeresztesre visszük el önöket, ahol minden a fáról, pontosabban a fakanál készítéséről szól. Hogy miért fakanál, és miért nem sodrófa? A helybeli asszonyok szerint errefelé olyan jók a férfiak, hogy ilyesmire nincs szükség. Ha valaki berúgott, még az is szépen kialussza magát, és nem bántja a családját. De mielőtt bemegyünk a fakanalas asszonyokhoz, megmutatunk egy helyet, amely vadászlakként kezdte, templomként folytatta, majd szállodaként végezte.
4. rész – Mátrakeresztes – fakanál 2. (március 3.)
Folytatjuk a mátrakeresztesi fakanalasok bemutatását. Múlt héten megkaptuk a szellemi alapvetést, most pedig a gyakorlatban is munkához látunk. Idős mesterekhez látogatunk el, akik ma is reggeltől estig dolgoznak. Mi pedig próbáljuk ellesni a mesterfogásokat: hogy kell a rönköt széthasítani, hogyan szeljük a fát, hogy lovagoljuk meg a húzóbakot, majd az ásóbakot, hány mozdulat kell egy fakanál elkészítéséhez. És aki azt hiszi, hogy ez könnyű munka, az nagyot téved. Hogy bennünket milyen sikerrel okítottak, a műsorból kiderül. Az mindenesetre biztos, hogy Farkas Erika nem fontolgatja, hogy szakmát vált.
5. rész Cserdi 1. rész (március 6.)
A baranyai ki falu Cserdi egy bűnmegelőzési program révén vált híressé. A fiatal polgármester Bogdán László a falu apraja nagyját elvitte a pécsi börtönbe, hogy lássák hova kerülhetnek, akik hibáznak. A polgármester szobája egyáltalán nem szokványos, a plafonról papírcsíkok lógnak, amin 60 család költségvetése látható, naponta terveznek közösen a közmunkások, önismereti és közösség építő tréninget tartanak, de ha kell alaposan átnézik a háztartások szemetét is. Az elhíresült köcsögmentesítő programnak köszönhetően, a minden napos bűncselekmények szinte megszűntek és a falubeliek közös vállalásainak köszönhetően, ma mindenkinek van munkája. Szokatlan mondatok és módszerek az A hely című műsor most kezdődő 2 részes sorozatában.
6. rész Cserdi 2. rész (március 13.)
Kukavizittel folytatjuk Cserdiben, a baranyai 400 lelkes településen falunéző túrát. A szép tiszta utcák is jelzik, hogy dolgoznak az emberek, ilyenkor leginkább közmunkában, de már nagyban készülnek a tavaszi feladatokra a földeken. A polgármester Bogdán László szobájában, a plafonról családok költségvetése lóg és a szemetet is átkutatják, hogy lássák mire megy el a pénz. Bántó, hogy beletúrnak a családok szemetébe? Lehet, de a cserdiek elfogadják, sőt… Luxus a sör, az üdítő, és a cigi, de a csokoládé is gond, ha a hónap végén kenyérre sem futja. Gazdálkodási tanácsok, önismereti tréning, közösség építés józan paraszti ésszel és szívvel.
Szerkesztő: Varga Júlia
Műsorvezető: Farkas Erika
7. rész Bódvalenke (március 20.)
Bódvalenkén közel öt éve dobott követ a változatlanság langyos vízébe egy eltökélt asszony, Pásztor Eszter, aki kívülállóként álmodott a falakra freskókat és egy programot a falu felemelkedéséhez. Öt év alatt többször visszatértünk, hogy megmutassuk hogyan alakul az alig 200 lelkes, főleg cigányok lakta falu sorsa. A házak fala mára színpompás, lassan a végére érnek a freskóprogramnak, de egyáltalán nem jött még el a kánaán.
A sokadik Sárkányünnepen és alkalmanként fogadják a látogatókat, mára a szó szoros értelmében világhírűvé vált a falu, de az emberek még mindig nagyon szegények. Munkát igyekeznek szerezni a szociális szövetkezetben, a fiatal anyukáknak és a babáknak „Biztos kezdet” házat újítanak fel, hogy megtanítsák őket főzni, gazdálkodni, a gyerekekkel bánni. Pályázatokat írnak és várnak az eredmény hirdetésekre és reménykednek. Nem adják fel.
A hely csapata többször is visszatért az apró határszéli faluba, legutóbb egy szeles tavaszi napon jártuk újra a falut Pásztor Eszterrel, a Freskófalu projekt vezetőjével.
Kisfalvak 8. rész/Tápé 1. rész
Tápéi barangolásunk nem csak térben, hanem időben is zajlik. Először megszólaltatjuk archív felvételről a település egyik helytörténeti gyűjteményének ma már nem élő alapítóját, Ifjabb Lele Józsefet, valamint egy 1975-ös riportrészletben az akkor 12 éves fiát. Aztán pedig a jelen állapotokat mutatjuk meg a ma már felnőtt, 50-en felüli Lele József és családja segítségével. Ezt követően megyünk a Heller Ödön Művelődési Házba, ahol az igazgató Neparácki Ferenc „képbe helyez” bennünket, majd László Anna grafikus kalauzol a falu szellemi életének sajátos olvasatával.
9. rész / Tápé 2. rész – április 3., csütörtök, 11:07
Először a település hajdan nagyhírű háziipari tevékenysége, a gyékényművesség jelen állapotát mutattuk meg, majd azt követően arról is szót ejtünk, hogy Tápén, két jelentős helytörténeti gyűjtemény is található. Ebben az adásban a Művelődési Házban fellelhető Molnár Imre féle anyag egy részét vehettük szemügyre az alapító lánya, Molnár Mária segítségével. Végül pedig táncra perdülünk – két tánccsoportot is bemutatva. És hogy az épített örökség is helyet kapjon, Dr. Perlaki György, a Szent Mihály templom plébánosa mutatja meg a kora középkori freskókat.
A Kis falvak sorozat Bazsiba érkezik – és a szerkesztő Pálfi Balázs bevallja, hogy személyes okokból vállalta a feladatot: néha Bazsinak becéznek, tehát a lehetőséget meghallva, hogy miszerint meg kellene mutatni ezt a Keszthely és Sümeg között fekvő községet, örömmel vállalkoztam a feladatra. Élmény volt!
10. rész/ Bazsi 1. rész – április 10. csütörtök, 11:07
Úgy 400 körül élhetnek Bazsiban, aminek az néveredete homályba vész, de az tény, hogy oklevelekben először 1249-ben emlegetik először. Hosszabb időt a Simon István emlékházban töltöttünk, a falu szülöttét a költőt, a halála után is tisztel a Szülőföld. De jártunk a Művelődési Házban is, ahol helytörténészünk emlegette, hogy a 18 – 19. század nagy költője, Berzsenyi Dániel a környékről tekintett vissza szülőföldjére, mikor Niklára költözött, s itt írta a Búcsúzás Kemenesaljától című költeményét. Végül pedig a polgármester elvitt bennünket a „hegyre”, ahol megmutatta a „génbankot”, ami tulajdonképpen egy kert, ahol egybegyűjtötték, és az érdeklődők számára elérhetővé tették az őshonos almafajták szaporítását.
11. rész Bazsi 2. rész – április 17. csütörtök 11:07
A Bazsit bemutató második adás a gazdálkodást és a hétköznapokat vette célba. Így találtunk rá arra a tehenészeti telepre, amiről a tulajdonosok úgy vélik: több évtizedes svájci munkálkodás után itt találták meg a kiteljesedést. És bementünk a Tapolcáról ide költözött csizmadia testvérpárhoz is, akik pontosan tudják, hogy a világ közepe ott van, ahol ők alkotnak. És beszélgettünk két, újonnan betelepült gazdálkodó, illetve majdan gazdálkodni vágyó fiatalasszonnyal, akik valami miatt azt érezték, hogy itt akarnak élni. Ha meghallgatják a műsort, érteni fogják, hogy miért.
12. rész Cserkeszőlő – április 25. 11:07
A kisfalvak sorozat ezúttal Cserkeszőlőre repíti Önöket, ahol Erika régi vágya teljesült: mindenféle kúszós, mászós, lótifuti helyek után végre beülhetett egy kiskocsmába, ahol szépen, kényelmesen elbeszélgethetett a fürdőjéről híres falu lakóival. (Ennyi nyugalom kijár a kilométerzsongőr műsorvezetőnek 🙂 ) A hangulat adott volt, fogyasztanunk sem kellett, ne aggódjanak!
13. rész Kisnána – május 22. csütörtök 11:07
Új résszel jelentkezik csütörtökön A hely „Kisfalvak” sorozata, ezúttal Kisnánán vagyunk, Heves megyében, amelynek bányájában megtalálták a legnagyobb magyarországi opált. Vezetőink a helyi bánya telepvezetője Nagy Emil, helyettese Tóth Péter és Koncsos Sándor polgármester. Később csatlakozik hozzánk Hliva Tiborné idegenvezető is. A bányában megpróbáljuk megkeresni azt a helyet, ahol pár éve megtalálták a hatalmas opált, de a hely folyton változó jellege miatt ez lehetetlen. De nem keseredünk el, hiszen a helyi Várban a műsor végére elérkezünk a majd a ritka természeti képződményhez. Ha már opálbányászatról beszélünk, elhangzik Lengyel Nagy Anna archív rádiós riportja még 1989-ből, trabantos Pista bácsival, egy 1957-ben Ausztráliába kivándorolt magyar férfival, aki az ottani opálbányászatból élt, majd hazaköltözött nyugdíjas éveire. A helyi kovácsműhely előtt találkozunk Koncsos Sándor polgármesterrel, akivel megnézzük a mára már múzeummá átalakult helyiséget. Végül elindulunk a Várba, hol Hliva Tiborné vár bennünket, megnézzük a híres opált és többi között a borospincét is. A vár utolsó gazdája egyébként az Egri csillagokból is ismert rabló lovag, Móré László volt. Az évszázadok óta üresen álló, romba dőlt falakhoz számos legenda kapcsolódik. A falusiak szerint Móré László hatalmas kincset ásott el a környéken, de egy sárkányról is beszélnek, amely a vár kútjában alszik, de ha egyszer felébred, újraépülnek a falak és visszatérnek a lovagok is.
A belépéssel kijelenti, hogy elolvasta és elfogadta az Adatkezelési nyilatkozatot.