Békésszentandrás 3. – július 23. szerda, 11:07 – Vízmű – duzzasztó és erőmű
Először még egy kicsit a szőnyegszövésről „értekezünk”, majd kimegyünk a település határában található vízműhöz. A duzzasztó egyike a két világháború közötti kevés megvalósult vízügyi beruházásoknak. Építést korabeli híradófelvételekkel idézzük meg. Többes célt szolgált, egyrészt a hajózás biztosítását, de fontos ok volt az öntözés is. A duzzasztóműnek két darab, egyenként 7 méteres „kapuja” van, amik a duzzasztást végzik. A duzzasztóhoz hajózsilip is épült, aminek a szélessége is elegendő a legnagyobb uszályok átengedéséhez. A vízlépcső hatása Békésig érvényesül, ami által lehetővé válik 20 000 ha öntözése. A vízerőművel való kiegészítésének ötlete már 2005-ben napvilágot látott, de csak 2013 végére valósult meg. Ezzel a megújuló energiát hasznosító beruházással évente mintegy 8 ezer tonna széndioxid-kibocsátás kerülhető el. Három helyi szakember mutatja meg nekünk ezt a különleges építményt.
Békésszentandrás 2. – július 16. szerda, 11:07 – Szőnyeggyártás – a torontáli és a perzsa
Az első világháborút követően telepedett le Békésszentandráson egy erdélyi házaspár, Farkas János és Strassner Vilma. Nekik köszönheti a település a szőnyegszövés meghonosítását. A kastély kinézetű gyárépület 1924 és 1926 között épült. A Békésszentandrási Keleti Szőnyegipari Rt. megalapítása Bagi Alajos nevéhez fűződik. A két világháború között az üzem folyamatosan fejlődött. A második világháború után aztán Szabados György vezetésével ismét virágzásnak indult a termelés.1951 májusában tizenhat taggal megalakult a Háziipari Szövetkezet és a bedolgozói rendszer szervezése. Ma már egyre kevesebben űzik ezt a szép szakmát – ennek okairól is szól a műsor.
A három adásból álló sorozat főszereplője Békésszentandrás. A község területén fekszik Magyarország jelenlegi 5. legnagyobb állóvize, a Kákafoki-holtág. Így sokan az Alföld legszebb fekvésű falujának tartják. Nem véletlen tehát, hogy idegenforgalmi szempontból is jelentőssé vált a település. Az adások vezető témája pedig alkalmazkodik ehhez a helyzethez. Így került az első középpontjába a Szent András sörfőzde, aminek kapcsán például kiderül, hogy a „sörturista” fogalmát az alapító találta ki sok-sok évvel ezelőtt. A második adás a lassan 100 éve meghonosodott szőnyegkészítést teszi nagyító alá, hogy kiderüljön: a torontáli és a perzsaszőnyeg szövése, illetve csomózása a hetvenes évek aranykora után lassanként leáldozóban van, de az emlékét például őrzi az idei Szőnyegszövés éve. És végül ellátogatunk a többes célt szolgáló (öntözés, hajózás, és ma már energiatermelés) vízműhöz is. A duzzasztó építése 1936-tól 1942-ig tartott, és néhány hónapja egy erőmű is lekezdte ott a munkát.
1. rész Békésszentandrás – Szent András Sörfőzde
A Szent András Sörfőzde története a 90-es évek elejére nyúlik vissza. Ekkor kezdődött el a sörgyárak privatizációja, és e miatt a kínálatban átmeneti hiány keletkezett. Akkoriban több száz kis hazai sörfőzde jött létre országszerte. A 2000-es évek elejére ezek száma közel felére zsugorodott. Mára alig egy tucatnyi főzde maradt talpon. A túlélők egyike Békésszentandráson található, ezt mutatjuk meg, és közben azért szót ejtünk nem csak a gyártásról, hanem ennek a sajátos szubkultúrának a jellegzetességeiről is.
Szerkesztő: Pálfi Balázs
Műsorvezető: Farkas Erika
A belépéssel kijelenti, hogy elolvasta és elfogadta az Adatkezelési nyilatkozatot.