Sárándi József mélyszegénységből jött, akár József Attila vagy Sinka István. Nagy Lajoshoz és Veres Péterhez hasonlóan szerelemgyerek volt. Küzdelmes, emberpróbáló sors az övé. Nem hisz a posztmodern köldöknézésben, költészete közösségi ihletésű és közösséghez is szól. Rideg István írta Sárándi lírájának karakteréről: „Úgy kell olvasni a Hiányuniverzumot, mint egy életrajzi verses regényt, mert írója az egész 20. századot és a 21. század eddig eltelt éveit is úgy élte meg, mint szakadatlan válságot. A könyv tehát az Isten proletárja, a magányos lázadó életútjának, élethelyzeteinek, életérzéseinek összefoglalása, kvintesszenciája.”
Sárándi József olvas fel verseiből.
– Azonosságzavar
– Népmese
– Aranypatkó
– Fohász és intuíció
– A kegyelem reménye
Hangmester: Maksay Helga
Szerkesztette: Liptay Katalin
Vers napról napra – Kossuth – január 29., csütörtök, 20:50
A belépéssel kijelenti, hogy elolvasta és elfogadta az Adatkezelési nyilatkozatot.