Hold-mezőben, Kancsali utca 3. szám alatt él egy árva boszorkány. Amáliának hívják, s egy kis kunyhóban lakik az erdő bal sarkában. Bármivé át tud változni, érti az állatok és növények nyelvét, gyógynövényeket gyűjt, teafüvet szárít a padlásán, reggelente megszámolja a fűszálakat a tisztáson, betakargatja a téli álmot alvó állatokat, – és meséket mond a vándoroknak. Az a feladata, hogy minden földi halandót eltérítsen az útjáról, szépségével, jóságával kerítse hatalmába az arra járókat. A királyfiak valóban mind nála maradnak, és többé eszükbe sem jut a világszép királylány, akiért egykor útnak indultak. Ám Amália hamar megunja őket, s valamennyien pöttyös bögreként végzik a boszorkány polcán.

Ő egy olyan királyfiról álmodik, aki érte indul el, aki őt keresi, akivel gyalog be lehet járni a világot, de akár át is lehet repülni az óceánokat, akinek simogat a hangja, mint a szellő, napsugaras a mosolya és olyan kék a szeme, hogy éjjel még a csillagképeket is látni lehet benne. És egy napon, betoppan a Királyfi, akiről Amália álmodott… Ám a történet valahogy mégsem az álom dramaturgiája szerint alakul.

Boldizsár Ildikó meséi nyomán írta: Gimesi Dóra
Zene: Keresztes Gábor
Technikai munkatárs: Liszkai Károly
Zenei szerkesztő: Kakó Gyula
Gyártásvezető: Gönczi Dorka
Dramaturg: Palotás Ágnes
Rendező: Pelsőczy Réka

Szereplők:
Narrátor – Szirtes Ági
Amália – Pálos Hanna
Királyfi – Tasnádi Bence

Közreműködik: Borbély Alexandra, Novkov Máté e.h., Varga Lili e.h.

A felvétel a Magyar Rádió 20-as stúdiójában készült, 2015-ben.

Tovább a rádiószínház oldalára>>>