A 2. rész tartalmából: /Adás: júius 15., szerda, 11:07/
Folytatjuk utunkat Kárpátalján, Kőrösmezőn, felkapaszkodunk a hegyoldalban levő bunkerekhez. Az Árpád-vonalat a szovjetek sehol nem tudták áttörni, tervezői ugyanis tökéletesen kihasználták a földrajzi adottságokat. 1944 őszén a szovjetek 3 hónapig nem jutottak itt előre. Csak Románia kiugrása után tudták bevenni, amikor óriási, 800 km-es kerülővel, Románián át megkerülték, és a magyar csapatokat visszavonták a Tisza mentére. A szovjet hadvezetést annyira izgatta a működése, hogy még tartott a háború, amikor szovjet hadmérnökök már elemezték. Magyarországon évtizedekig nem illett róla beszélni, a 70-es években még Grecskó marsall emlékiratait is cenzúrázták, mert azt írta, hogy ez volt minden idők legjobb védelmi rendszere, és hogy semmire sem jutottak vele. Az Árpád-vonal működését ma tanítják a Sorbonne erődítési tudományokat oktató tanszékén.
Az első rész tartalmából:
A Hely stábja új sorozatában az Árpád-vonal nyomait keresi Kárpátalján. Mondhatnánk akár magyar Maginot-vonalnak is, ám ezt sosem törte át az ellenség. De mielőtt bemutatnánk egy vesztes háború egyedülállóan sikeres erődrendszerét, amelyről évtizedekig alig lehetett hallani, kezdjük a végeredmény felől, a kőrösmezei katonai temetőben. Itt ismerkedünk meg Bíró Andrással, Kárpátalja szerelmesével, aki magyar nyelvű csoportoknak vezet itt túrákat, Hangácsi István nyugállományú alezredessel, aki az életét tette fel a katonasírok felkutatására, és Szabó József János hadtörténésszel, aki az Árpád-vonal történetét kutatja.
Szerkesztő: Vágner Mária
Műsorvezető: Farkas Erika
A belépéssel kijelenti, hogy elolvasta és elfogadta az Adatkezelési nyilatkozatot.