Mire megy egy migráns Németországban?

Legfrissebb híreinket ide kattintva nézheti élőben >>>

Nem tudják munkába állítani a menekülteket Németországban, mivel nem elég képzettek, és többségük a nyelvet sem beszéli. Kiszelly Zoltán politológus szerint Nyugat-Európában két út áll a migránsok előtt: vagy az átlag alatti színvonalon élő szakmunkásokká vagy pedig bűnözőkké válnak.

Gazdasági áldás is lehetne az egymillió beáramló menekült az idősödő német társadalom számára, az ország születési mutatói ugyanis a legalacsonyabbak európai viszonylatban, a népesség pedig rohamosan fogy. Sokan úgy gondolták, a menekültek tökéletes megoldást jelenthetnek ezekre a problémákra. Ám egy tényezővel nem számoltak: a legtöbb menekült nem éri el a német vállalatok elvárási szintjét, nem ismerik a nyelvet, és diplomával, szakképesítéssel sem rendelkeznek.

Az oktatás gazdaságtanára specializált müncheni székhelyű Ifo Központ igazgatója, Ludger Wößmann szerint áltatja magát, aki úgy gondolja, hogy rögtön munkába lehet állítani a menekülteket. A kutatócég vezetője a The Economistnak arról beszélt, hogy a migránsoknak kiterjedt képzésben kell részt venniük, és ennek elvégzése után sem garantált a siker.

Bár a német gazdaság évek óta Európa gazdasági húzóereje, az ipari szektor szakmunkás-hiányról számolt be. Egy júliusi kormányzati előterjesztés szerint jelentős bevándorlás nélkül a munkaképes korú népesség 2060-ra 49 millióról 34-38 millióra csökken.

Migráns=szakmunkásjelölt?

Kiszelly Zoltán politológus szerint a nyugat-európai, azon belül is különösen a német politika „nem menekülteknek, hanem szakmunkásjelölteknek” tekinti a migránsokat.

A szakértő az M1 aktuális csatorna pénteki műsorában úgy fogalmazott, hogy Németországban égető a szakmunkáshiány: a következő harminc évben hétmillió új dolgozóra lesz szükség, ezért több migránst akarnak integrálni, mint korábban.

A legtöbb menekült valószínűleg az országban marad, így Németországnak nem lesz más választása, komoly pénzeket kell befektetnie a képzésükbe. A bevándorlók fele 25 évnél fiatalabb, így elképzelhető, hogy egy idő után valóban betölthetik az egymillió betöltetlen pozíciót. A közgazdászok azonban a rövidtávú hatásokra figyelmeztetnek.

A Német Foglalkoztatási és Kutatási Intézet legújabb tanulmánya szerint a Szíriából és más háborús országokból menekült emberek 15 százaléka rendelkezik csupán diplomával vagy szakképzéssel. És még náluk is komoly problémák adódhatnak. A szíriai oktatási rendszer nyolcadik osztályos tanulója például egy harmadikos német tanuló szintjén áll – állítja a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet. Egy eritreai villanyszerelő biztosan meg tud szerelni egy rádiót, kábelt is le tud rakni, de valószínű, hogy még sosem látott biztosítékszekrényt.

De hogyan lehet integrálni egymilliónál is több bevándorlót úgy, hogy az ország ne változzék meg alapjaiban?

A politikai csatározások középpontjában legtöbb esetben a német nemzeti identitás és kultúra megőrzése áll. Sok politikus azzal érvel, hogy ezt csak akkor érhetik el, ha munkát találnak a menekülteknek. De ehhez a képesítési szintet is csökkenteniük kell és megszüntetni a német és uniós állampolgárok előnyben részesítését- áll a The Economist cikkében. A német belügyminiszter szerint a sikeres munkaerőpiac záloga a rugalmasabb. Csökkenteni kell a bürokratikus akadályokat, esetenként alacsonyabb minimálbéreket kell megszabni.

Valóban nem volt ilyen alacsonyak a munkanélküliségi mutatók az újraegyesítés óta, de fontos kiemelni, hogy a képzetlen német munkaerő ötödének nincs állása. Sokan abban reménykednek, hogy a menekültek többsége szakképzésben részesül, majd munkát talál magának. De a migránsok fele 25 évnél idősebb, és koruk miatt kétséges, hogy részt akarnak majd venni egy ilyen tanfolyamon. Kiszelly Zoltán M1-en úgy fogalmazott, hogy Nyugat-Európában két út áll a migránsok előtt: vagy az átlag alatti színvonalon élő szakmunkásokká vagy pedig bűnözőkké válnak.

Még több hír >>>

Olvasson tovább