Legfrissebb híreinket ide kattintva nézheti élőben >>>

Az Európai Bizottság „büntetéses” javaslata „lórúgás”, egy „gyomorszájra mért ütéssel ér fel”, „a felháborodást nehéz civilizált nyelvi formákba önteni” – fogalmazott Orbán Viktor, aki szerint „ennél erősebb propaganda az Európai Unió gondolata ellen még nem történt”.

„Elefántcsonttoronyban ülnek”

Szerinte a brüsszeli vezetők „egy elefántcsonttoronyban ülnek a világtól elszigetelve, nem is ismerik a valóságot, fogalmuk nincs, miről beszélnek”.

Orbán Viktor a migránsok tagállamok közötti automatikus elosztására tett brüsszeli javaslatról szólva jelezte, a „betelepítéspárti baloldal” mindig tagadta, hogy lenne „kényszerbetelepítési” terv, most azonban az Európai Bizottság maga hozta azt nyilvánosságra.

„Nem babra megy a játék: arról van szó, hogy el akarják venni a magyaroktól azt a jogot, hogy mi mondhassuk meg, kikkel kívánunk és kikkel nem kívánunk együtt élni, és valahova, egy idegen országba, valahova, egy Brüsszel nevű városba akarják telepíteni ezt a jogot” – fogalmazott a miniszterelnök, azt kérve, hogy mindenki sorakozzon fel a kényszerbetelepítés ellen.

(MTI/Máthé Zoltán)

Kész tévedés

Az európai bizottsági javaslatot önmagában egy kész tévedésnek minősítette, szerinte ugyanis a testület menekültügyi kérdéssel foglakozik, pedig „a mi problémánk nem a menekültek szétosztása, hanem a határok megvédése”. Meg kell erősíteni a határvédelmet, ellenőrzés nélkül senkit sem szabad beengedni, a menekülttáborokat pedig az EU-n kívül kell létrehozni – ismertette a Schengen 2.0 akciótervben foglalt kezdeményezését.

A kormányfő azt is mondta, hogy a magyarok mutatták a legnagyobb szolidaritást menekültügyben, „csak én nem vettem magamnak azt a bátorságot, hogy kiszámlázzam Brüsszelnek a regisztrációs költségeket 175 ezer menekült után (…), a magyar rendőrség működési többletköltségeit (…) és a kerítésépítés költségeit”. „Mi európai módon viselkedünk” – jelentette ki.

Urai vagyunk a helyzetnek

Közép-Európában, benne Magyarországon „urai vagyunk a helyzetnek”: „ellenőrzés alatt tartjuk az eseményeket (…), itt nem járulunk hozzá, hogy a kulturális örökségünk egyik pillanatról a másikra eltűnjön, itt nem fognak létrejönni párhuzamos társadalmak” – mondta.

A kötelező betelepítési kvótáról tervezett népszavazás kérdését Orbán Viktor világosnak, egyszerűnek, érthetőnek nevezte. Megjegyezte: neki is van „nemet mondási felhatalmazása”, de az ő szava nem ér annyit, mint tízmillió magyaré. „Azért csináljuk az egész népszavazást, hogy Brüsszelt meg tudjuk állítani” – ismételte meg álláspontját.

„Ismerjük a volt NATO-főtitkárt”

Javier Solana volt NATO-főtitkár kijelentését, miszerint ha Magyarország ma kérné felvételét az Európai Unióba, el lenne utasítva, a miniszterelnök úgy kommentálta, „ismerjük a volt NATO-főtitkárt”, „ez egy öreg kommunista”.

Rezsicsökkentés, nyugdíjemelés

A polgári berendezkedés irányába mutató költségvetésként jellemezte a jövő évi büdzsét Orbán Viktor. A költségvetéssel mindenki léphet egyet előre – hangoztatta a kormányfő.

Kitért a nyugdíjasokra, akikkel – fejtette ki – a kormány még 2010-ben kötött egy szerződést, vállalva a nyugdíjak értékének megőrzését, ami sikerült is.

Mint mondta, a rezsicsökkentéssel és a nyugdíjak emelésével lényegében sikerült ellensúlyozni a korábbi, 2010 előtti „veszteségeket”, amikor elvették a 13. havi nyugdíjat, az ellátás pedig folyamatosan veszített az értékéből.

„Második nyugdíjemelés”

Orbán Viktor kiemelte, hogy a költségvetésben rögzített nyugdíjemelésen túl van egy második, az élelmiszeráfa-csökkentésben megtestesülő nyugdíjemelés is a büdzsében, ez a megélhetési költségek rezsijének csökkentése.

A 2017-re tervezett 2,4 százalékos költségvetési hiányról szólva jelezte, hogy ezzel „bőven az unióval kialakított egyetértés határán belül” maradnak.

Az egészségügyben dolgozók következnek

Az állami alkalmazottak béréről is beszélt a miniszterelnök, aki felidézte, hogy bevezették az életpályarendszert, és jelentősen emelték a fizetéseket a rendőröknél és a katonáknál, „mert első a biztonság”.

Őket követték a pedagógusok – folytatta -, mert „második a jövő”, majd a közigazgatásban dolgozók következnek, mert „a harmadik legfontosabb dolog a rendezettség”.

Most jönnek az egészségügyben dolgozók, és az idén is tesz lépéseket a kormány a szociális szférában és a kulturális területen dolgozók esetében is – közölte.

Az egészségüggyel kapcsolatban úgy fogalmazott: „az egészségügyi költségvetés valójában nem az egészségügy költségvetése”, hanem a gyógyításé. Ugyanis „az egészségünkre többet költünk, mint az egészségügyi kiadásokban szereplő tételek”, mivel például a sport, a mindennapos testnevelés és az „életformát elősegítő” beruházások az egészségmegőrzést is szolgálják.

Vagyis egy átfogóbb szemlélet esetén ezeket „nyugodtan besorolhatjuk” az egészségügyi kiadások közé – mondta Orbán Viktor.

Még több hír>>>