Július 25., hétfő
Rába György, mint igazi lírikus, önmagán keresztül szemléli ugyan a világot, de ezen felül, éppen azért, mert gondolkodó költő, az egész világból megérez valami kozmikus bánatot; ez az emberivé hangolt kozmikus líra itatja át legtöbb versét, ezáltal tág látókört és rugalmasságot adva költészetének.- Rajnai László irodalomtörténész. Rába György verseit Dunai Tamás és Papp Zoltán mondja el.
– Égboltok
– Madarászok
Rába György verseit Dunai Tamás és Papp Zoltán mondta el.
Július 26., kedd
Nakonxipán Gulácsy Lajos festőművész, saját, belső öntörvényű elképzelt világa volt. Képei Kosztolányitól, Juhász Gyulán át Weöresig sokakat megihlettek . Közöttük volt Kormos István. Ma estére az ő versét választottam. Molnár Piroskát hallják.
-Nakonxipánban hull a hó 5.20 Molnár Piroska
Kormos István versét Molnár Piroska mondta el.
Július 27., szerda
Azt gondolom, hogy egyetlenegy kötelessége van a költőnek és a nem költőnek is: hogy ne felejtsen el semmit. Próbáljon hűséges lenni azokhoz a dolgokhoz, amiket csinált, vagy jól, vagy rosszul. Ezt nem tudja a költő megítélni, ezt az tudja, aki arra van ítélve, hogy a költőt megítélje. A költő legfeljebb érzi talán, de fizetni mindig neki kell. – Juhász Ferenc.
– Az engem néző Isten
Juhász Ferencet hallották.
Július 28., csütörtök
„Pontos és jó. Megtanulta a szakmát. Szakképzett betűvető. Nagy dolog az, alapvető. Arra épülhet rá a többi: tehetség, szorgalom, tapasztalás rögzítettük., sors, mélység, érzemény. Tóth Krisztina minddel bőséggel van áldva-verve. „– írta Bacher Iván. Tóth Krisztinát hallják.
-Világadapter
Tóth Krisztina mondta el versét.
Július 29., péntek
„Költészete egyetemes vonatkozásai, önlegyőzésen alapuló humanitása, túlzó és tartós lényeglátása folytán mindannyiunkhoz szól, szüntelenül szól, a művészet oldozó erejével szól.” – írta Székely Magda verseiről Báthori Csaba.
Berek Katalint Szabó Évát és Székely Magdát hallják.
-Utolsó ítélet
– Napon
– Part és tenger
– A tenger
Székely Magda verseit a költő valamint Kohut Magda és Berek Katalin mondta el.
Július 30, szombat
„Szép ez a Balaton, szép mindenkoron; szép, midőn a vihar közelgését haragos színt öltve jelenti…, de legszebb, mondhatatlanul szép, midőn a kelő nap az első sugárt, vagy a telihold a bájos fénycsomót göndör vízszínén végiglövelli. Ki a Mindenható mosolyát egy földi képben látni sóvárog, ezt nézze meg.”– írta Kossuth Lajos Pesti Hírlap 1842-es Caleidoscop című cikkében. A következő versekkel a Balatonhoz hívom önöket.
– Keresztury Dezső: Füred 0.51 Bánffy György
– Endrődi Sándor: A Balaton partján 1.13 Gáti József
– Kosztolányi Dezső: Milyen sötét..1.05 Bánffy György
Kersztury Dezső, Endrődi Sándor és Kosztolányi Dezső versét Bánffy György és Gáti József mondta el. A műsort BM, Kakó Gyula és Maksay Helga készítette.
Július 31., vasárnap
Sem életében, sem halála óta senki se vitatta, hogy a mi évszázadunk magyar irodalmának egyik legjelentékenyebb alakja. Mert mindig érdekes, amit ír, mert stílusa elegánsan magas színvonalú írásművészet. – írta Márai Sándorról Hegedűs Géza irodalomtörténész. Az elsősorban prózaíróként emlegetett Márai verseit Haumann Péter mondja el.
– Manhatten-i szonettek (részlet)
– Öregség
Márai Sándor verseit Haumann Péter mondta el.
A műsort BM, Kakó Gyula és Táncos Tamás készítette.
A belépéssel kijelenti, hogy elolvasta és elfogadta az Adatkezelési nyilatkozatot.