Egyéb

Az a szép - 7. hét

Az Az a szép 7. heti ajánlója

Február 13., hétfő:

Moldován Stefánia
Moldován Stefánia (Sajóudvarhely, 1929. augusztus 24. – Budapest, 2012. április 12. Liszt Ferenc-díjas magyar opera-énekesnő (drámai szoprán).1948-1953 között a Zeneművészeti Főiskola tanulója volt dr. Sipos Jenő tanítványaként.Pályáját az Operaház énekkarában kezdte. 1954-ben Mimi (Puccini: Bohémélet) szerepében debütált a Szegedi Nemzeti Színházban, ahol 1954–1961 között tagja volt. 1961-2012 között az Operaház magánénekese volt.Mind hangjának kiegyenlített, telt hangzásával, mind alakításainak drámaiságával és szenvedélyes lendületével a társaság vezető szopránjai közé tartozott. Elsősorban Verdi-hősnők megformálásával ért el kiemelkedő sikereket, de repertoárján szerepeltek a Mozart- és Puccini-operák vezető szoprán szerepei is. Rendszeresen fellépett a nemzetközi hangverseny- és operaszínpadokon.

Február 14., kedd:

Madarász Katalin
Madarász Katalin 1934-ben született Túrkevén, első rádiófelvételét 1953-ban a Magyar Rádióban rögzítette Toki Horváth Gyula és Lakatos Sándor cigányzenekarával, szinte egy csapásra országos hírnévre tett szert. Emberi és szakmai életútja, az egyetemes magyar kultúrához való viszonya példaértékű minden magyar ember és szakmai pályatárs számára. Egész lényében, egyéniségében, hangjában, modorában, ízlésében és gesztusaiban ízig-vérig a magyar ember érzelemvilágának leghitelesebb kifejezője. Páratlan szépségű rádiós és televíziós felvételei generációknak jelentették és jelentik ma is a szülőföld szeretetét és magát a zenei anyanyelvet, amelyet nála hitelesebben, népiségünkhöz illeszkedőbben évtizedek óta dalban senki nem tud közvetíteni. Sok televíziós és rádió felvétele van, melyek a mai napig nagyon népszerűek a kívánságműsorok listáin.

Február 15., szerda:

Marczis Demeter
Marczis Demeter Liszt-díjas, érdemes művész, a Pécsi Nemzeti Színház örökös tagja. Marczis Demeter 1931. november 29-én született Ostoros községben. Hangja adottságaira, tehetségére már kisiskolás korában felfigyeltek. Később a remek basszista a zeneművészeti főiskola elvégzését követően Rómában képezte tovább hangját. Ezt követően számos nemzetközi énekversenyt nyert, majd a pécsi opera társulatánál, vezető énekesként országosan is elismertté vált. A pécsi operajátszás mellett rendszeres résztvevője volt az országos zenei életnek, a Magyar Rádióban 1954 óta folyamatosan foglalkoztatták. Több száz felvétele és lemeze van, és számos operafilmben is szerepelt. Európa majd minden országában fellépett, de megfordult az amerikai és az ázsiai földrészen is. Művészi munkásságát számos kitüntetéssel is elismerték: így kitüntették Liszt-díjjal és Érdemes művész-címmel, valamint a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét, a Janus Pannonius-díjat és Pécs Város Nívódíját is magáénak mondhatta. 2008-ban életének 77-ik évében hunyt el.

Február 16., csütörtök:

Gaál Gabriella
A nóta nagymestereinek órájában ezen az estén Gaál Gabriella dalénekes munkásságát és pályáját mutatjuk be.

Gaál Gabriella 1930. január 3-án született Csepelen. Rimaszombaton nőtt fel. 1947-től a Magyar Rádió zenei szerkesztője volt. 1958-tól működött dalénekesként. Magyar nótákat, cigány dalokat,népdalokat adott elő. Legtöbbször Madarász Katalin nótaénekesnő társaságában lépett fel, akivel 1964 óta énekelt együtt. 1984-ben SZOT díjat, 1994 a Magyar Köztársaság Érdemrend kiskeresztjét kapta meg. A Jákó Vera Alapítvány kuratóriumától 2000-ben megkapta a „Jákó Vera Díj a Magyar kultúráért” címet viselő kitüntető díjat (Madarász Katalin társaságában). A magyar nóta és a népdal kitűnő előadójaként a műfaj egyik „zászlóvivője”, népszerű előadója, „élő lexikonja” volt. 2010. augusztus 3-án, 80 évesen hunyt el.

Gaál Gabriella legismertebb nótái:
Kék nefelejcs
Nem dolgoztam én a nyáron
Megsárgul a levél szeptembernek végén
Minden piros fehér rózsát
Visszanézek életemre
Rózsabokor teteje
Jóska Pannát…

Február 17., péntek:

Tordai Zoltán prímás és zenekara
A debreceni zenekar 2014 nyarán lépett fel a Fishing on Orfű fesztiválon, novemberben pedig új nótafelvételeket készítettek a Dankó Rádió felkérésére a Magyar Rádió 22-es stúdiójában. A zenekar több neves fesztiválon is rendszeresen játszik, többek között a Debreceni Borkarneválon, vagy a Csokonai Színház gálaestjein is.

A zenekar tagjai:
- Tordai Zoltán – prímás
- Galyas Zoltán – cimbalom
- Horváth Tibor – brácsa
- Tordai Mátyás – bőgő
- Seres Vilmos – klarinét

Február 18., szombat:

Kutasi Katalin
Kutasi Katalin (Budapest, 1926. július 2. –) előadóművész, opera és nóta énekes, énektanárnő, drámai szoprán. Édesanyja Tanner Erzsébet, édesapja Dr. Kutasi János. A fiatal tehetségről már gyermekkorában kiderült, hogy drámai szoprán hangjával páratlan adottságokkal rendelkezik, azonban a békés gyermekkort viharos évek követték. Karády 1951-es disszidálása után a hatóságok szankcióként kitelepítették a híresség itthon maradt rokonságát, a Mercsényi családot Rákóczifalvára. Kényszerlakhelyükön két évet töltött Katalin férjével és két gyermekével. A második világháború, az azt követő nehéz évek és a kitelepítés ugyan késleltette Katalin karrierjét, de a békésebb idők és a visszaköltözés Budapestre meghozta a várva várt felkéréseket.Férje Mercsényi Róbert, Karády Katalin édestestvérének fia, gyermekei Marietta (1945) és Tamás (1947).

Professzionális karrierje 1956 tavaszán kezdődött, amikor próbát énekelt a Magyar Rádióban. Az intézmény azonnal felkérte egy felvétel sorozatra Toki Horváth Gyula kíséretével. 1957 tavaszán Wagner, Lohengrin operájából Elsa álmát énekelte, ezzel felvételt nyert a Magyar Rádió kórusába. Ezt az intézmény felkérése követte élőben sugárzott klasszikus dalműsorokra, Freimann Magda kíséretével. Első próbaéneklése opera műfajban a Magyar Rádióban Ruitnet Sándor rendezésében, Wagner Tannhäuser című operájából a Csarnok ária volt, amely nyomán az intézmény felkérte további opera felvételekre, a Honvéd zenekarral, a karnagy Breitner Tamás volt.1956-tol 1992-ig állandó vendége a rádió élő és felvételről sugárzott műsorainak. A rendszeres rádiós fellépések országos ismertséget hoznak a művésznő számára, 1957-től a Rádió Kórus állandó tagja, az 1960-as években a Honvéd Művész együttes szólistája. Az opera műfaja mellett a magyar nóta egyre nagyobb hangsúlyt élvez életében, korának legjelentősebb előadóművészévé válik a műfajban. A rádió kórussal Párizsban vendégszerepel majd 1963 tavaszától Finnországban lép fel közel 6 hónapig, az 1970-es éveket pedig javarészt külföldi fellépések határozzák meg. 1968-tól a Magyar Televízió kéri fel rendszeres szereplésre. 22 éven keresztül, 1989-ig készülnek vele műsorok és felvételek a televízióban.Utolsó tanára Révhegyi Ferencné volt.Az ORI-n keresztül bejárta az egész ország nagyszínházait: Énekelt kétszer az Operett Színházban, kétszer az Erkel Színházban, a Vígadóban, illetve a Zeneakadémián is. Az 1980-as évek végétől kollégái ösztönzésére magántanárként éneket tanít, korrepetál és részt vesz az ifjú nemzedék nevelésében. Évekig hangképző tanárként tanít Nógrádi Tóth István dalénekes iskolában. 1992-ben közreműködésével készült el első nagylemeze, a Piros Rózsák Beszélgetnek, Rácz Béla és Kozák Gábor József dalaiból. 2002-ben elkészül önálló nagylemeze Lengyelfy Miklós szerkesztésében, Hajlik a Jegenye címmel, Déki Lakatos Sándor kíséretében. A 2000-es években önálló esteken vesz részt. 2006-ban életműdíjat kapott, amellyel pályáját hivatalosan is lezártnak tekinti és a korrepetálásra, ének tanításra összpontosít.

Február 19., vasárnap:

Tarnai Kiss László
Tarnai Kiss László zenei érzékét apai ágon, a művészetek iránti fogékonyságát, pedig édesanyjától örökölte. Gyermekkorában zongorázni és hegedülni tanult. 18 évesen fedezte föl Világhy Erzsébet énekesnő és férje Kisgyörgy János bonviván és műsorszervező, akiknek állandó zongorakísérőjük lett. Az éneklésben Vályi Évát és Toldi Máriát tartja meghatározó mestereinek. 1984-ben a Magyar Televízió és a Magyar Rádió a II. Nyílik a rózsa… nemzetközi magyar nóta énekes verseny egyik győztese. Az azóta is töretlen népszerűségnek örvendő művészi munkáját számos díjjal és kitüntetéssel ismerték el. 1986-tól 1990-ig a Magyar Televízió szerkesztője volt, majd onnan került át a Magyar Rádióba szerkesztő-műsorvezetőnek ahol több mint 20 éve szerkeszti a Magyar Rádió népzenei, magyar nóta és cigányzene műsorait.

Az énekművész, tanár a Dankó Rádió egyik megálmodója. Olyan előadóművész, akit nem a hírnév és karrier vonzott a színpadra, hanem a szórakoztatás vágya, az a remény, hogy hallgatóinak, ha csak rövid időre is, de boldogabbá teheti életét. Számára mindennél fontosabb a magyar nóta, ez szenvedélye és hivatása is. Sikerei, a közönség szeretetének kézzel fogható megnyilvánulásai sem változtatták meg, nem szállt a fejébe a dicsőség, megmaradt közvetlen, szerény embernek.

Az a szép – Dankó – február 13-19., 19:04

Tovább a műsoroldalra >>>

Videó ajánló

Olvasson tovább