Egyéb

Az a szép - 14. hét

Az április 3. és április 9. közötti tartalomból

Április 3., hétfő

Ökrös Oszkár

Ökrös Oszkár Kossuth díjas művész a cigányzenét és a klasszikus zenét párhuzamosan műveli, több mint 20 éve a Budapesti Fesztiválzenekar vendég-cimbalomszólistája. Az együttessel Japántól Ausztrálián át Amerikáig sokfelé turnézott és sok CD-t is készített, többek között Brahms 21 magyar táncát is vele vették fel – ecsetelte. Tavaly novemberben Leonidasz Kavakosz hegedűművésszel készített lemezt a Deutsche Grammophonnál. Ökrös Oszkár hivatalos formában nem tanít, ezt nem engedi az időbeosztása, de egy-egy magántanítványa azért van: őket inkább csak “csiszolgatja”, ellenőrzi, hol tartanak. Mint mondta, az utánpótlás színvonala miatt nem aggódik, de az elhelyezkedési lehetőségek sajnos nem túl jók.
Saját magának csak azt kívánja, folytathassa, amíg lehet, és tovább fejlődhessen, hiszen elismerte: kissé maximalista. “Azt szeretném, hogy minél tovább játszhassak, amíg csak a Jóisten engedi, erőben, egészségben”.

Április 4., kedd

Bicskei Géza

Bicskei Géza cimbalom- harmonika művész Komár városában született 1934. február 26-án. A Nagykanizsai Zeneiskolában kezdte zenei tanulmányait. 1953-tól hivatásos muzsikusként dolgozik: a Honvéd Művészegyüttes tagja, majd Déki Lakatos Sándor, Járóka Sándor, Kozák Gábor József és Lakatos Sándor zenekarával csaknem egész Európát bejárja. ifj. Magyari Imre zenekarával 1967 novemberében Montrealban vendégszerepelt. 1960-tól a Magyar Rádió Zenekarának szólamvezető cimbalmosa, valamint a Magyar Televízió szólistája. 1992-2006-ig a Pilvax Kávéház cimbalom szólistája. A 100 tagú cigányzenekar alapító tagja, cimbalom szólamvezetője. Oktatóként a Rózsa Ferenc Zeneiskolában is dolgozott. Közreműködött közös produkciókban Gábor Zsazsával, a világhírű Mojszejev együttessel, valamint Antonio Gades híres flamenco együttesével is. 2005-ben cimbalom és harmonika albuma jelent meg és számos filmzenében is közreműködött.

Április 5., szerda

Kovács Marika

Az a Szép műsorunkban elsőként Kovács Marikát hallgatjuk. Kovács Marika Karcagon született 1952-ben. A Dankó Pista dalverseny negyedik helyezettje és Jákó Vera aranykoszorús nótaénekes, aki Budapesten él. További előadóink: Kovács Apollónia, Pere János és Benedekffy Katalin.

Április 6., csütörtök

Jeremiás Béla

A nóta nagymestereinek órájában Jeremiás Béla prímás és zenekara muzsikál. A kiváló zenekar kíséretével Szabó Sándor és Lente Lajos nótázik.

Április 7., péntek

Kutasi Katalin

Professzionális karrierje 1956 tavaszán kezdődött, amikor próbát énekelt a Magyar Rádióban. Az intézmény azonnal felkérte egy felvétel sorozatra Toki Horváth Gyula kíséretével. 1957 tavaszán Wagner, Lohengrin operájából Elsa álmát énekelte, ezzel felvételt nyert a Magyar Rádió kórusába. Ezt az intézmény felkérése követte élőben sugárzott klasszikus dalműsorokra, Freimann Magda kíséretével. Első próbaéneklése opera műfajban a Magyar Rádióban Ruitnet Sándor rendezésében, Wagner Tannhäuser című operájából a Csarnok ária volt, amely nyomán az intézmény felkérte további opera felvételekre, a Honvéd zenekarral, a karnagy Breitner Tamás volt.1956-tol 1992-ig állandó vendége a rádió élő és felvételről sugárzott műsorainak. A rendszeres rádiós fellépések országos ismertséget hoznak a művésznő számára, 1957-től a Rádió Kórus állandó tagja, az 1960-as években a Honvéd Művész együttes szólistája. Az opera műfaja mellett a magyar nóta egyre nagyobb hangsúlyt élvez életében, korának legjelentősebb előadóművészévé válik a műfajban. A rádió kórussal Párizsban vendégszerepel majd 1963 tavaszától Finnországban lép fel közel 6 hónapig, az 1970-es éveket pedig javarészt külföldi fellépések határozzák meg. 1968-tól a Magyar Televízió kéri fel rendszeres szereplésre. 22 éven keresztül, 1989-ig készülnek vele műsorok és felvételek a televízióban.Utolsó tanára Révhegyi Ferencné volt. Bejárta az ország nagyszínházait: Énekelt az Operett Színházban, az Erkel Színházban, a Vígadóban, illetve a Zeneakadémián is. Az 1980-as évek végétől kollégái ösztönzésére magántanárként éneket tanított, korrepetált és részt vett az ifjú nemzedék nevelésében. Évekig hangképző tanárként tanított Nógrádi Tóth István dalénekes iskolájában. 1992-ben közreműködésével készült el első nagylemeze, a Piros Rózsák Beszélgetnek, Rácz Béla és Kozák Gábor József dalaiból. 2002-ben elkészül önálló nagylemeze Lengyelfy Miklós szerkesztésében, Hajlik a Jegenye címmel, Déki Lakatos Sándor kíséretében. A 2000-es években önálló esteken vett részt. 2006-ban életműdíjat kapott, amellyel pályáját hivatalosan is lezártnak tekinti.

Április 8., szombat

Hámory Imre

Pedagógus szülők gyermekeként látta meg a napvilágot. Hatásukra ő maga is elvégezte Kalocsán a tanítóképzőt, tanítóként Budapesten dolgozott. 1933-ban elindult a Fráter Lóránd Társaság nótaolimpiáján, ahol ezüstkoszorút nyert. E siker után korábban megszakított énektanulmányait Székelyhidy Ferenc tanítványaként fejezte be a Zeneakadémián. Az Állami Operaházban is felfigyeltek rá, Radnai Miklós szerződtette, előbb ösztöndíjasként, majd egy év múlva magánénekesként. Első szerepe a Bánk bán c. opera Peturja volt.Ezután folyamatos sikerek követték egymást, szinte az összes bariton szerepet elénekelte, több, mint 80 szerepet tudott. Előszeretettel énekelt népdalokat, nótákat is, több hanglemez és rádiófelvétel őrzi meg hangját. 1938-ban ő játszotta a Margitszigeti Színpadon a János vitéz c. daljáték címszerepét. Még ebben az évben két filmben is játszott. Felkérték az első amerikai-magyar koprodukciós film, a Borcsa Amerikában férfi főszerepére. A forgatáson, New Yorkban együtt dolgozott Dajka Margittal, Gózon Gyulával és Mály Gerővel. Ő volt az első aki az USA-ban élő adásban énekelt magyar nótát. A szintén 1938-as Leányvári boszorkányban partnerei Csortos Gyula és Szörényi Éva voltak.A felívelő pályáját a második világháború törte derékba. Egy előadáson kívánságra elénekelte a Pajtás, pajtás, jössz-e velem c. indulót, amit a háború után operaházi tagságának megvonásával büntettek. Internálták, majd mint csősz, kanász és gyári munkás élt Biatorbágy Kutya-hegynek nevezett részén.
1950-ben rehabilitálták, így 1957-ig a debreceni Csokonai Színház magánénekese volt.1957 és 1965 között újra az Operaház tagja lett, amikor is betegsége miatt vissza kellett vonulnia.1967-ben távozott az élők sorából, a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.1999-ben Göncz Árpád köztársasági elnök posztumusz Köztársasági Elnöki Aranyérmet ajándékozott neki munkája elismeréséül.

Április 9., vasárnap

Jákó Vera

Tanulmányait az Országos Szórakoztató Zenei Központban végezte, majd Molnár Imre főiskolai tanárnál tanult. 1964-ben tűnt fel a Magyar Rádió egyik tehetségkutató versenyén. 1974-től Európában több országban vendégszerepelt. Későbbiekben szinte minden földrészen sikereket aratott. (Brazília, Kanada, Ausztrália, Nagy-Britannia stb.). Előadásait a magas színvonalú éneklés és a kitűnő megjelenés jellemezte, amelyek egyben védjegyévé váltak. A magyar nóta magas színvonalú éneklésével rendkívüli sikereket aratott. 18 hanglemezen működött közre. 1 nagylemeze jelent meg Csendül a nóta címmel. 1985-ben Állami kitüntetésben részesült. Nagylemezén kívül 12 magnókazettája és 6 videokazettája jelent meg. Többször szerepelt a televízióban. 1977 szilveszterén közreműködött a Szilveszteri nótaszó című műsorban, ahol 2 önálló dalt énekelt el. 1987-ben halt meg Budapesten. Sírja a Farkasréti temetőben található. Emlékére minden évben odaítélik a Jákó Vera-díjat.

Az a szép – Dankó – április 3-9., 19:04

Szerkesztő: Erdélyi Caludia

MTI Fotó: Hámor Szabolcs

Tovább a műsoroldalra >>>

Videó ajánló

Olvasson tovább