Az a szép - 16. hét

Az április 17. és 23. közötti tartalomból
 

Április 17., hétfő:
A 100 Tagú Cigányzenekar
Húsvéthétfő este a nóta nagymestereinek órájában a 100 tagú cigányzenekar muzsikál.A világhírű cigány származású magyar festőművész szavai tökéletesen ráillenek a 100 Tagú Magyar Cigányzenekarra! A Magyar Örökség-díjas 100 Tagú Cigányzenekar nevét, s eddigi teljesítményét méltán őrzi az Aranykönyv és a Magyar Szellem Láthatatlan Múzeuma. A 30 esztendeje született világhírű társulat klasszikus szimfonikus zenekarként működő együttes, a világon egyedülálló zenei formáció. A 100 Tagú Cigányzenekar hagyományápoló művészeti tevékenysége felbecsülhetetlen érték, nincs párja a világon. Komolyzenei – többek között Liszt, Bartók, Kodály, Hubay, Erkel, Brahms, Csajkovszkij, Sarasate, Strauss – művek mellett tradicionális magyar cigánymuzsikát, magyar nótát és népdalt játszanak.A zenekar létrejöttét, megalakulását 1985 áprilisában szomorú esemény inspirálta. Az akkori prímáskirály temetésére, a hagyományok szerint több száz zenész gyűlt össze az ország több városából. Régi cigány szokás szerint, muzsikával kísérték végső útjára a felejthetetlen zenészt és nótaszerzőt id. Járóka Sándort. A jelenlévők közül sokan úgy gondolták, nem csak ilyen fájdalmas eseménynek kellene összehoznia a kiváló muzsikusokat. Megfogalmazódott, hogy egy megszervezett nagy létszámú koncertképes zenekarra van szükség, mely betölti a több éve fennálló szellemi űrt.Ezek után az alapítók – Berki László, Mészáros Tivadar, Boross Lajos, nekifogtak, hogy a tervet meg valósítsák. Több hónap eredményes előkészület után 1985. november 2-án megalakították hivatalos nevén a “Budapest Cigányzenekar Országos Kulturális Egyesületet”, csak később lett a muzsikusok által “elkeresztelt”, és az attól kezdve világhírű 100 Tagú Cigányzenekar.Budapesti koncertjei során több alkalommal meglátogatta a zenekar próbáit Cziffra György, a cigány származású világhírű magyar zongoraművész is – később az Egyesület örökös tiszteletbeli elnöke lett. Elismerő szavai nagy reményt és önbizalmat adtak a zenekarnak. 1986. március 22-én, a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében, az új Budapest Kongresszusi Központ Pátria termében teltház előtt került sor a bemutatkozó koncertre. A 100 Tagú Cigányzenekar, elindult, hogy meghódítsa a világot, s vigye a magyar és cigány kultúra hírét szerte a világban.

Április 18., kedd:
Farkas Zsolt
Egy kis ízelítő a műsorból:
– Farkas Zsolt & A 100 Tagú Cigányzenekar Kamarazenekara & Salasovics Dezső: A vásárhelyi híres promenádon (Szerző: Tarcsay Vilmos)
– Farkas Zsolt & A 100 Tagú Cigányzenekar Kamarazenekara & Salasovics Dezső: Nem mondok már imát érted (Szerző: Horváth Zoltán/Horváth Gyula)
– Farkas Zsolt & A 100 Tagú Cigányzenekar Kamarazenekara & Salasovics Dezső: Szőke kislány csitt, csitt (Szerző: Dankó Pista/Pósa Lajos)
– Farkas Zsolt & A 100 Tagú Cigányzenekar Kamarazenekara & Salasovics Dezső: Aki szeret mondja meg (Szerző: Horváth Zoltán/Zsáki Ferenc)
– Farkas Zsolt & A 100 Tagú Cigányzenekar Kamarazenekara & Salasovics Dezső: Nem tagadtam soha sem (Szerző: Kiss Angyal Ernő/Szalay László)

Április 19., szerda:
Bangó Margit
Bangó Margit 1950. április 4-én született a Szabolcs megyei Vásárosnaményban, tradicionális muzsikus család gyermekeként. Édesapja kiváló cimbalmos volt, édesanyja csodás énekhangja, pedig a gyermekkorának feledhetetlen, meghatározó és egész életére elkísérő élménye.
1967-ben a Magyar Rádió által meghirdetett tehetségkutató versenyen való részvétele meghozta a gyümölcsét, a Magyar Rádió még abban az évben felvételt készített Bangó Margittal és az elkészült felvételeket a Rádió kuratóriuma sugárzásra alkalmasnak találta. Ahol csak lehetett, énekelt Bangó Margit Brüsszeltől – Vásárosnaményig. A magyar nóta és cigánydalok százait tanulta meg és adta elő. Sorban készültek a Rádiófelvételek, és a Magyar Televízióban is egyre többet láthattuk énekelni.
A 80-as években jött létre a mai napig legendás Bangó Margit – Horváth Pista kettős. A 90-es évek elején a 100 tagú cigányzenekar szólistája lett. Ebben az időszakban számos külföldi és hazai koncerten, nagyszabású gálaelőadásokon szólalhattak meg a több száz éves hagyományokkal rendelkező magyar nóták és cigánydalok.
“Fontos küldetésemnek érzem, hogy a mai fiatal generáció és remélem még jó néhány elkövetkezendő generáció ismerje és szeresse azokat a dalokat, amelyek tőlem ismertek.” – olvasható a Kossuth-díjas művésznő honlapján.

Április 20., csütörtök:
Rigó Mónika
Rigó Mónikát csaknem egy évtizede koronázta a cigánydalok királynőjévé Bangó Margit. Azóta sokan megismerték, sok helyütt lépett fel, a 100 tagú cigányzenekarral is készített lemezt. 2016 júniusában pedig harmadszor is anya lett. Tíz év telt el sikerese pályafutása kezdete óta, idén 2017-ben jubileumot ünnepelnek. a nóta nagymestereinek órájában a felvidéken élő csallóközcsütörtöki énekesnő felvételeiből válogatunk aki a világhírű 100 tagú cigányzenekar kíséretében énekel.

Április 21., péntek:
Lovass Lajos
Lovass Lajos 1976-ban lett szabadfoglalkozású előadóművész. Énektanulmányait magánúton Forray István karnagynál kezdte, majd 1964–69 között a debreceni Kodály Zoltán Szakközépiskolában ének szakon Somfalvy Istvánné tanárnőnél folytatta. Közben 1966–67 között Budapesten az Operaház korrepetitoránál, Hoor Tempis Erzsébetnél tanult, majd 1968–71 között a budapesti OSZK stúdióban tanító Vörös Sári művésznőnél. Első tévészereplése 1969-ben volt a Balmazújvárosban megrendezett Röpülj, páva! népdalversenyen volt.

Április 22., szombat:
Tolnai András
Tolnai András a 100 Tagú Cigányzenekar énekes szólistája 1978. május 25-én, Budapesten született. Édesanyja Horváth Zsuzsa, a világon egyedülálló női zenekarvezető prímásnő, a Rajkó Művészegyüttes egyik alapító tajga. Édesapja Puporka András klarinétművész, a 100 Tagú Cigányzenekar szólamvezetője.Az éneklés mellett cimbalmozni, zongorázni is tanult. 1990-95-ig a MÁV Zeneiskolában tanult. 1992-ben a “Csendül a Nóta” című nótaversenyen I. helyezést valamint a “legjobb közönségdíjas” elismerést nyerte el. 1994-ben a Nótaolimpia legjobb előadói díjával jutalmazták, és ugyanebben az évben a 100 Tagú Cigányzenekar férfi szólistája lett Bangó Margit mellett.2002-ben a Magyar Köztársaság Bronz Érdemkeresztjével, 2012-ben Vitéz Lovagrenddel tüntették ki és Nemzetőri kinevezést kapott Ezredesi ranggal, 2015-ben Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést vehette át.

Április 23., vasárnap:
Talabér Erzsébet
Talabér Erzsébet magyar nótaénekes.15 éves korától Fejesné Angyal Irén tanárnőhöz járt énekórákra, akivel harminc évig tartott a kapcsolatuk. Az 1968-as Nyílik a rózsa – televíziós magyarnóta-verseny különdíjasa lett, ez vitte a nótaéneklés útjára. Férjével Hollay Bertalannal közös műsorukkal bejárták Európát és az amerikai földrészt. 2005-ben férjével – aki azóta elhunyt – együtt vehette át a Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztet.

Olvasson tovább