Hogyan lett Füredből fürdőváros, ahol megfordult a reformkor színe-virága? Persze, a hont nem itt váltották meg, ide ők is nyaralni és mulatni jártak. Vörösmarty a cigánnyal húzatta, Deák a testi bajaira vett ivókúrát, Kossuth a Horváth-ház emeletén töltötte az időt. A lányos anyák a korabeli Anna-bálokon próbáltak megfelelő férjet fogni, míg az urak a Postaházban látogatták „Vénusz madárkáit”.
Megint mások szállás után futottak, mert az kevés volt. Füred ugyanis a bencés rend tulajdona volt, és nem engedtek magánházakat építeni, mert az a saját szállóinak teremtett volna konkurenciát. Milyenek voltak a hétköznapok és az ünnepek?
Hallanak a hámból kirúgó ifjoncokról éppúgy, mint az őket behálózó csalókról, hamiskártyásokról. Elsétálunk a régi kikötőhöz, ahonnan elindult az első balatoni gőzös, a Széchenyi építtette Kisfaludy. Hitték volna, hogy ez volt a tó első diszkóhajója, cigányzenével, miután dorbézoló urak és könnyűvérű nők elkötötték 1848-ban? Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy ez volt a fénykor, pedig nem így van.
Az csak a XIX. sz. 60-as éveitől jött el – de erről majd a jövő héten.
A Hely – Kossuth – május 5., péntek, 11:07
Szerkesztő: Vágner Mária
Műsorvezető: Farkas Erika
A belépéssel kijelenti, hogy elolvasta és elfogadta az Adatkezelési nyilatkozatot.