Egyéb

"Tebenned bíztunk eleitől fogva..." - Pápai Páriz Ferencről

A szeptember 13-i adás tartalmából.
Hallgassa meg!

Erdélyi Géza nyugalmazott felvidéki püspök beszél az életéről, majd Petrőczi Éva Pápai Páriz Ferenc tizennyolcadik századi tudóst mutatja be. Végül Fekete Károly a Debrecenben felállítandó reformációi emlékművet ismerteti.

Fekete Ágnes áhítata:
Ezt mondta Ninive királya: „Öltsön zsákruhát ember és állat, kiáltsanak teljes erővel Istenhez, térjen meg mindenki a maga gonosz útjáról, és hagyjon fel erőszakos tetteivel!” Jónás próféta könyve 3,8

Óriási különbség van az erő és az erőszak között, az erővel Istenhez kiáltás és az erőszakos tettek között. Mert erő kell ahhoz, hogy egy király azt mondja népének, most mindenki öltözzön zsákruhába, mert vétkeztünk Isten ellen. Erő kell ahhoz, hogy maga is porral hintse a fejét, ahogyan ezt Jónás próféta szerint Ninive királya tette. Ez a mondat szembe megy minden emberi elvárással. Szembe megy a renddel, szembe megy az emberi társadalom alap szemléletével. Csak erős ember tehet ilyet.

Az erőszak viszont az, amiről Babits Mihály Jónás könyvében olyan pontosan ír, hiszen a huszadik századra már sokkal kifinomultabban tudta a történetet:
„és meztelen táncoltak ott a szolgák
vagy karddal egymást ölték, kaszabolták
játékul. Jónást meg egy cifra oszlop
tetejébe tették, hogy szónokoljon
és jövendölje végét a világnak.”

Az emberi megaláztatásnak se szeri se száma közöttünk. Még játéknak is tartjuk, amikor valakit kipellengérezünk. Ez az erőszak. Társadalmunk egyik fő gondja, hogy ezt a kettőt összekeveri. Talán a háborúk szörnyűségei miatt is alakult ki az a közfelfogás, hogy félünk az erőtől. Éltetjük a gyengeséget, a bajban levő embert. A kicsiséget és a betegséget állítjuk piedesztálra. Számos társadalmi üzenet lényege összefoglalható ebben a mondatban: „Szegény, nehéz neki, segítsük!” A legtöbb árucikket az ember segítési vágyával lehet eladni. Persze, segítünk, csak ennek az lesz a következménye, hogy az erőtlenség lesz az a létforma, amivel bárki támasztékot adhat magának. És ezzel a könyörgő üzenettel maga a segítő is csapdába kerül. Már csak menekül egyik bajból a másikba, és mint valami tűzoltó robot, igyekszik mindenkinek segíteni, de erő nélkül.

A régi hadászati könyvek azt a királyt tartották igazán jó uralkodónak, amelyik erőszak nélkül is képes győzni a csatában. Mert ott a rend maga erőt adott. Ha viszont összekeveredik a lélek ereje a hatalmat erőszakkal fenntartani kívánó erővel, akkor előbb utóbb elkorcsosul az emberi közösség.

Számomra Jézus követése azért nagyszerű, mert ő az igazi erőt képviselte, erőszak nélkül. Erősebb volt hallgatása, mint a tömeg kiabálása. Erősebb volt halála, mint a gyilkosok erőszakja. Tisztább volt halk szava, mint Pilátus keze, pedig kezet mosott. Még Júdás hazudozása sem tudta elvenni erejét. Jézus egyszerűen erős volt, és ezért volt képes Istenként is rongyruhába öltözni, és a legvégsőkig az emberek mellé állni. Az Ő előképe Ninive királya, aki országa élén állt, de meghajolt, és a bűnbánat első jelét megtette, majd az egész népe megtért és követte őt. Talán nem véletlen, hogy éppen ez az a jelenet, amit Babits nem írt meg versében, mert annyira elképzelhetetlennek tartotta. Igen, valljuk meg, a mi földi hatalmi rendszereinkben tényleg elképzelhetetlen ez, de Isten országában nem. Ezt az országot hozta el Jézus, a maga teljes erejével. Ennek az országnak a fényét adja meg nekünk Isten! Ámen.

Tebenned bíztunk eleitől fogva – Kossuth –  szeptember 13., szerda, 13:30

Szerkesztő-műsorvezető: Fekete Ágnes

Tovább a műsoroldalra >>>

Videó ajánló

Olvasson tovább