Egyéb

Eldőlt a százéves vita - Asztrik maradványait találták meg a kalocsai székesegyházban

Régészeti és művészettörténeti vizsgálatokkal biztosan megállapították, hogy a Szent Koronát hozó Asztrik kalocsai érsek relikviáit találták meg a kalocsai Nagyboldogasszony Főszékesegyház kriptájában, erről Buzás Gergely régész-művészettörténész, a Magyar Nemzeti Múzeum Mátyás Király Múzeumának igazgatója beszélt a 180 percben.

Hallgassa meg a beszélgetést!

1910 körül tárták fel ezt a sírt, és már akkor megkezdődött a vita, hogy vajon kinek a maradványait találták meg. Az ásató Foerk Ernő régészeti és művészettörténeti érvek alapján a sírt XI. századinak tartotta és a székesegyházat alapító Asztrik, első kalocsai érsek sírjaként határozta meg. Ám ezt a korszak legnagyobb tekintélyű művészettörténésze megcáfolta, ő  200 évvel későbbre datálta a sírt, ezért a Győr nembéli Saul érsek (1193-1202) sírjaként azonosították – mondta el a 180 percben Buzás Gergely régész-művészettörténész.

Idén a kalocsai székesegyház felújításakor kezdődött el egy jelentős kutatás, amely lehetőséget adott a régészeknek, hogy újra megvizsgálják a csontmaradványokat, hiszen olyan módszerekhez tudtak nyúlni, amelyekre 100 évvel ezelőtt nem volt mód, ilyen a C-14-es rádiókarbon kormeghatározás. A vizsgálatot a debreceni Isotoptech Zrt. végezte el. A rádiókarbon kormeghatározással megállapították, hogy 1001 és 1030 körül hunyt el a sírban talált személy, így  már biztosan állíthatják, hogy Asztrik maradványait találták meg – ismertette a régész-művészettörténész. A  történeti adatok bizonyítják, hogy ebben az időben az érsek Asztrik volt, aki a koronát hozta Istvánnak, így ő a magyar egyházalapítás legfontosabb szereplője. A sírban találtak néhány relikviát, amelyek még egyértelműbbé tették, hogy a sír csak az érseké lehetett. Az érsekkel együtt temették el a pásztorbotot, ami főpüspöki-érseki rangját jelezte, mellé helyezték a kelyhet, paténát, ami a papi hivatására utalt, valamint három ezüst tűt, ezek az úgynevezett pallium tűk, melyek művészettörténeti szempontból megcáfolhatatlan bizonyítékok. A lelet különleges szerencséje volt, hogy a sír helye a temetés után nem sokkal feledésbe merült, mivel egy téglapadló fedte, ezért a székesegyházat ért későbbi átépítések, rombolások és fosztogatások érintetlenül hagyták – mondta Buzás Gergely a reggeli műsorban.

A korai magyar történelem, az államalapítás korának egyik legjelentősebb személyisége Asztrik, ebből a korszakból kevés ember teljes csontváza maradt meg, ezért különleges a mostani felfedezés.

Videó ajánló

Olvasson tovább