Egyéb

Összefogva az oktatásért, hisz ez a jövő

Olti Ferenc, oktatási szakember a Zsidó Oktatási Kerekasztal sikereiről beszélt.

Ön egy sikeres ember. Ezek szerint sikerül megreformálnia a magyar oktatási rendszert a zsidóságot illetően?

A reformfolyamat már elkezdődött, már igen jelentős sikereket értünk el eddig.
Ezek az eredmények a Zsidó Oktatási Kerekasztalon születtek, ahol több zsidó civil és egyházi szervezetet képvisel. Most hol tartunk?
Egy átütő sikert szeretnék megosztani. Akik ismerik a magyarországi zsidó közéletet, tudják, hogy nem sok mindenben van egyetértés a szervezetek között. Én amikor az ötletemmel megkerestem a szervezeteket, felszólítva őket arra, hogy álljunk össze, oldjuk meg ezt az évszázados problémát, mely szerint az oktatásban nagyon kevés szó esik a zsidóságról és a zsidóságról szóló tudatlanság az alapja az antiszemitizmusnak, próbáljuk meg a közoktatási rendszert zsidó szempontból – pozitív értelemben – befolyásolni, akkor egyhangú támogatást találtam. 17 zsidó szervezet állt össze és az ő képviseletükben dolgozom a kormánnyal. Meg kell mondjam és ezt meg is teszem minden alkalommal, pedagógiai ízlésünktől teljesen idegen az az erős centralizáció, ami a közoltatási rendszerben zajlik, de ha már így van, akkor hatékonyan lehet ezen a centrális rendszeren befolyást gyakorolni a tartalmi elemeket illetően.

Részletek?

Talán nem mindenki tudja, hogy az új közoktatási rendszer, ami egy csomó törvény és rendelet formájában valósult meg, intézményi átszervezések is történtek közben, az egy ötszintű rendszer. Van a Nemzeti Alaptanterv, ami egy elvi összefoglalója annak, hogy miket kell tanítani. Van a kerettanterv, ami évfolyamokra és tantárgyakra lebontva tartalmazza a tanítandó témákat. A kerettantervre épülnek kötelezően a tankönyvek, erre épülnek a kimeneti követelmények megfogalmazása, magyarul az érettségi tételek. Eljutottunk oda, hogy a Nemzeti Alaptantervbe a javaslataink közel 80%-a beépült. A kerettanterveket illetően alapvetően a történelem, az irodalom és az erkölcstan, etika tantárgyakra koncentrálunk, itt is közel 80%-os sikert értünk el a beépítésben. De senki sem tanít, tanul a kerettantervekből, mert tankönyvekből tanítanak! Sikerült egy olyan egyezséget elérnünk, hogy a készülő kísérleti tankönyveknek – melyek a kormányzat elképzelései szerint lesznek az elsőszámú tankönyvek – a készítési folyamatában veszünk részt. Tudunk egyeztetni a tankönyvek szerzőivel, szinte fejezetenként van módunk átnézni a kéziratokat, de az elkészült, nyomtatásra váró könyvek korrekciójában is szerepünk van.

Oktatási szakemberként mi a véleménye a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen zajló változásról, amiben nagy szerepe volt a rektornak és Izrael nagykövetének is, mely szerint nem kapnak diplomát a hallgatók, míg meg nem ismerkednek a Holokauszttal, vizsgát is letéve az ismereteikről.

Ez egy nagyon pozitív fejlemény, még én magam is próbálkoztam ezzel, amikor egyetemi oktató voltam a Pannon Egyetemen. Ilan Mor nagykövet úrnak abban is nagy szerepe van, hogy más nagykövetekkel együtt támogatja a mi oktatás-átalakítási elképzeléseinket. Most felmenő rendszerben történik a tankönyvek és az oktatási rendszer átalakítása, így mire a mostan gyerekek egyetemre kerülnek, nem lesz olyan általános iskolát végzett, aki ne tanulta volna a Holokausztot. Mert ez is egy fontos része az eredményeinknek, hogy a Holokausztot nem csak érintőlegesen, hanem kontextusában beágyazva részletesen tanul mindenki.

Köszönöm a beszélgetést.

Az interjú a 2015. június 5-i Halljad Izrael! adásában elhangzott beszélgetés szerkesztett változata.

Korábbi adások >>>

Videó ajánló

Olvasson tovább