Egyéb

Magyarország rejtett kincsei

Szabó Mihály rendező-operatőr a Zsinagógák népe című filmjéről beszélt.

Egy különleges filmet mutattak be a napokban az Urániában, amely a Zsinagógák népe címet viseli. Rövidesen a Duna Televízió is műsorára tűzi. Mit lehet tudni erről a sorozatról?
Az ötlet onnan jött, hogy 2011-ben jelent meg Klein Rudolf albuma, amelyik a Kárpát-medence zsinagógáit mutatta be. Akkoriban határoztuk el, hogy szeretnénk erről egy filmes változatot is csinálni, pályáztunk több helyre, de nem sikerült pénzt szereznünk hozzá. Mindezek ellenére mi nagyon komolyan gondoltuk, hogy erre a filmre szükség van, ezért nem adtuk fel. Megkerestünk egy producert, Csontos Jánost, hogy próbálja ezt egy olyan projektté szervezni, ami már támogathatóvá válik. A Civil Alap 2014-es pályázati programja keretében sikerült támogatást szerezni. Mondhatnám, az élet minket igazolt, elkészítettük a filmet. A mozi négyszer 25 perces, kifejezetten televízióra készült. Az Urániában bemutatásra került rész az a támogatóknak és az érdeklődőknek szervezett esemény volt, ami egyben beharangozta a Zsidó Kulturális Fesztivált is. A Duna Televízió már a héten levetíti a filmet, a Duna World pedig vasárnap megismétli.

Önről ismert, hogy mindent tudatosan csinál. A magyar zsidóság elhelyezése a magyar történelemben, ami a filmben érzékelhető, szintén egy tudatos döntés eredménye?
El kell mondani, hogy alapvetően ez egy építészettörténeti film, hitéleti kérdésekkel nem foglalkozik a Zsinagógák népe. Azonban én mindenképpen úgy gondoltam, hogy fontos beágyazni a filmbe egy kultúrtörténeti vonalat is. A film majdnem kétezer év történetét meséli el, hiszen a II. századból származó zsidó síremlékeket találtak már Pannónia provincia területén, innen jutunk el a modern korig. Úgy válogattunk a zsinagógák között, leginkább Klein Rudolf, a film építész-szakértője, egyrészt történelmi korszakok szerint, zsinagóga típusok szerint. Fontos szempont volt, az is, hogy működő zsinagógákat is bemutassunk, ahogy elhagyatottakat, de olyanokat is, melyek átépítésre kerültek, s más funkciót nyertek.

A történelmet úgy értettem, hogy azok a zsinagógák is bemutatásra kerültek, melyek a történelmi Magyarországon épültek, annak ékkövei voltak, amelyek ma is ékkövek, de már egy másik ország területén.
Közel 40 zsinagógába mentünk el, s a forgatások alatt merült fel bennem, hogy ezek Magyarország rejtett kincsei. Amikor az ember egy bérház kapuján belép, átmegy a belső udvaron és ott egy csodát talál, már kívülről is. Olyan klasszicista stílusú zsinagógák vannak, amelyeket még életemben nem láttam, de azt sem tudtam eddig, hogy mondjuk egy bérház mögött vannak elrejtve.

Amikor a bemutatóról eljöttem, azt gondoltam, hogy ezt a filmet az iskolákban is kötelező lenne levetíteni, mert így is át lehet adni a történelmet, így is lehet az antiszemitizmus, a rasszizmus ellen küzdeni.
Én hiszek az ismeretterjesztésben, már azért is, mert tudjuk, a tudatlanság legnagyobb ellensége a tudás. Ha megfelelő információt kapnak az emberek, a gyerekek, akkor sokkal nyitottabbak, toleránsabbak lesznek, sokkal kevésbé tudják őket megtéveszteni a féligazságokkal.

Köszönöm a beszélgetést.

Videó ajánló

Olvasson tovább