Egyéb

Márton Áron emlékév

 
Hallgassa meg!

A gyulafehérvári római katolikus főegyházmegyét 1939 és 1980 között vezető Márton Áron püspök a 20. századi erdélyi magyar közélet egyik legkiemelkedőbb alakja volt. 1944-ben felemelte szavát a zsidók deportálása ellen, amiért az akkori magyar hatóságok kiutasították Kolozsvárról, ám 1999-ben a jeruzsálemi Jad Vasem Intézet a Világ Igaza címet adományozta neki.
Márton Áron életét és munkásságát bemutató vándorkiállítás nyílt pénteken a bécsi Collegium Hungaricumban.
A tizenhét tablóból álló kiállítás Erdély katolikus püspökének munkásságát és életútját mutatja be. A tárlat a Márton Áron-emlékév rendezvénysorozat része.
A magyar kormány nemzetpolitikai államtitkársága a püspök születése 120. évfordulója alkalmából nyilvánította Márton Áron-emlékévvé a 2016-os évet, az ebből az alkalomból tartott rendezvények fővédnökségét Áder János köztársasági elnök és Jakubinyi György, a Gyulafehérvári római katolikus főegyházmegye érseke vállalta.
Gaál Gergely, a Márton Áron Emlékév Programbizottság elnöke az MTI-nek adott interjújában kiemelte: Bécs a kommunista diktatúra idején a magyarok számára a szabad világ legközelebbi bástyája volt, ezért hagyománya van annak, hogy az itt élő honfitársaink rendszeresen megemlékeznek nagy magyarjainkról.
Az elnök elmondta: a kiállítás a csíkszentdomokosi Márton Áron múzeum anyaga alapján a Magyarság Háza közreműködésével készült el. A vándorkiállítást a Kárpát-medencében több helyen már bemutatták, a közeljövőben Pozsonyban, több erdélyi és magyarországi helyszínen is látható lesz.
A tárlat Magyarország Miniszterelnökségének Nemzetpolitikai Államtitkársága, az Ausztriai Magyarok Gazdasági Érdekközössége – Kaláka-Klub, a Collegium Pázmáneum, valamint a Balassi Intézet – Collegium Hungaricum szervezésében készült.
Az emlékév 2015. december 24-én indult, mert akkor nevezték ki 1938-ban Márton Áront Erdély püspökévé. A tervek szerint augusztus 28-án, a püspök születésének 120. évfordulóján a világ összes magyar templomában megemlékeznek Márton Áronról. Ezen a napon Csíkszentdomokoson az ottani egyesülettel együttműködve emlékkonferenciát tartanak, és szeptember 29-én – Márton Áron halálának évfordulóján – Gyulafehérváron szintén lesz egy tanácskozás. Az emlékkév finanszírozására 80 millió forintot különítettek el.
A gyulafehérvári római katolikus főegyházmegyét 1939 és 1980 között vezető Márton Áron püspök a 20. századi erdélyi magyar közélet egyik legkiemelkedőbb alakja volt. 1944-ben felemelte szavát a zsidók deportálása ellen, amiért az akkori magyar hatóságok kiutasították Kolozsvárról, ám 1999-ben a jeruzsálemi Jad Vasem Intézet a Világ Igaza címet adományozta neki.
A kommunista hatalommal szemben is állást foglalt. 1949-ben letartóztatták, 1951-ben életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, majd 1955-ben nemzetközi nyomásra szabadon bocsátották. 1956-tól 1967-ig nem hagyhatta el a gyulafehérvári püspökség épületét, de látogatókat fogadhatott. Püspöksége idején az erdélyi római katolikus egyház nem kötött konkordátumot a román kommunista állammal.

Az írás a 2016. június 3-i Halljad Izrael! adásában elhangzott jegyzet szerkesztett változata.

Tovább a műsoroldalra>>>

Videó ajánló

Olvasson tovább