Szonda: Hogyan dolgozza fel a kutyák agya, az emberi beszédet?

A Szonda szeptember 4-i adásának tartalmából
 

Hallgassa meg!

– Az ELTE és a MTA etológusai a világon elsőként vizsgálták, hogy a kutyák agya hogyan dolgozza fel az emberi beszédet. Kutatásaik során mágneses rezonancia képalkotó technikát használtak, és következetes tréninggel tanították meg állatokat arra, hogy mozdulatlanul feküdjenek az MR készülékben. A kutyákon fejhallgató volt. Kiderült, hogy az emberi beszéd értékelése során a kutyának az is számít, amit mondunk, és az is, hogy hogyan mondjuk. Az eredmények az egyik legnevesebb tudományos folyóiratban, a Science-ben jelentek meg. A kutatások vezetője, Andics Attila agykutatót beszél – Gimes hallják.

– A következő magyar sikertörténet nem élvonalbeli nemzetközi lapból, hanem a szegedi Acta Biologica Szegediensisből indult. A publikáció pillanatok alatt nagy nemzetközi visszhangot váltott ki, mert új szemlélettel és új tudományos eszközökkel, a hagyományos régészet és az antropológia összekapcsolásával bizonyítja, hogy a honfoglaló magyarok valóban gyakorlott íjászok voltak. A kutatásokat egy fiatal szakember, Tihanyi Balázs régész, a Szegedi Tudományegyetem Embertani Tanszékének és Régészeti Tanszékének doktorandusz hallgatója vezette.

– Életének 86 évében elhunyt a magyar matematika világviszonylatban is jelentős alakja, Hajnal András akadémikus. Halmazelmélettel és matematikai logikával foglalkozott. Volt az ELTE professzora, vezette az Akadémia Matematikai kutatóintézetét, volt professzor a világhírű Rutgers Egyetemen is, és igazgatta a Rutgers Diszkrét matematikai és elméleti számítógép tudományi kutatóintézetét. A baráttal és munkatárrsal, Pach János matematikussal búcsúzunk Hajnal Andrástól. A visszaemlékezés nyomán mi laikusok is megérzünk valamit a magyar matematika sikerének titkaiból.

Szonda – Kossuth – szeptember 4., vasárnap, 14:06

Szerkesztő: Gimes Júlia

Korábbi adások >>>

Videó ajánló

Olvasson tovább