Egyéb

Fényes Adolfra emlékeztek

Megemlékezést tartott a Nemzeti Örökség Intézete Fényes Adolf festőművész születésének 150. évfordulója alkalmából. A festő Salgótarján Utcai zsidó Temetőben található sírjánál tartott eseményen beszédet mondott a Miniszterelnökség kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkára is. Először Radnainé dr. Fogarasi Katalin, a NÖRI elnöke köszöntötte a megjelenteket.
 
Hallgassa meg!

Közel egy éve vettük át a Salgótarján utcai zsidó temető kezelését, ezt nagy tisztelettel éltük meg. Azon dolgozunk, hogy a szomszédos Fiumei úti Sírkerttel együtt ez a temető is a turizmus vérkeringésébe bekerüljön, hogy minél többen megismerhessék ezt a két temetőt. Az első intézkedésünk a Salgótarján utcai temetővel kapcsolatban nem volt népszerű, hiszen ideiglenes jelleggel be kellett zárnunk, de tényleg csak ideiglenesen, hiszen azon dolgoztunk, hogy legalább részlegesen újra lehessen nyitni ezt a temetőt. A temető főútjai járhatatlanok volt5ak, fák borultak le, a sírkövek is. Ezeknek a műemlékileg is fontos sírok megmentése a célunk, azon dolgozunk, hogy ez a temető rövidesen felkerüljön az UNESCO listájára és a világörökség részévé váljon.

A mai egy különleges alkalom, hiszen megemlékezést tarthatunk Fényes Adolf festőművész sírjánál. Bízom abban, hogy a mai nap Fényes Adolf hírnevét tovább viszi.

Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkára beszélt ezek után.

Vannak lánglelkű művészek, akik szinte a semmiből feltűnve stílusokat teremtenek, lobogásukkal, sodró műveikkel elkápráztatják közönségüket. Vannak olyanok, akik csendesen szemlélődve képezik le és művészetükkel lényegítik át világunkat, akik nem harsányak, akik tehetségben és érzékenységben nem maradnak le látható kortársaik mögött. Úgy vélem, Fényes Adolf ilyen csendes, a világot megfigyelő és arra érzékenyen reagáló művész volt, akinek sorsa pontosan összefonódott a XX. századi Magyarországéval. Weimari és párizsi tanulmányai után Benczúr Gyula mester iskolájának hallgatója volt. Egyszerre ismerte tehát a nyugat-európai festészeti hagyományt és újítást, valamint a magyar történeti tárgyú festészet tradícióit.  Tehetsége, szorgalma és látásmódja révén Fényes Adolf a hamisítatlan XIX. századi örökséget formálta sajátságosan egyedi XX. századi festészetté. Művészete rezonált saját korának állapotaira, művei a századforduló idején a szegények életéből merítettek ihletet, gyakran szinte politikai programot is magukban hordozva. Nem ragadt azonban ebbe a művészi szerepbe, az 1920-as években már a természet és az ember viszonyával is foglalkozik. A táj, a természet sosem volt idegen tőle, nem csak Budapesten, urbánus környezetben mozgott otthonosan, hiszen ezer szállal kötődött Szolnokhoz is, ahol a művésztelep létrehozásában is szerepet vállalt, Szívesen forgott társaságban, voltak tanítványai, de sosem törekedett részt venni az intézményesült művészeti oktatásban.

Egyszerre élte meg zsidó származását és magyarságát. Előbbire a harmincas évek végének, a negyvenes évek elejének világpolitikai történései egyébként is mindig emlékeztették. Hiába kapott mentességet a zsidó törvények hatály alól, az 1944. október 15-i nyilaspuccs után a pesti gettóba kényszerült, melynek felszabadulása után két hónappal érte a kimerült, meggyengült, csaknem nyolcvan éves művészt a halál.

Fényes Adolf 1867. április 29-én született Kecskeméten egy zsidó családban. Nagyapja a helyi hitközség első rabbija, nagybátyja, Wahrmann Mór nagykereskedő az első magyar zsidó országgyűlési képviselő volt. Művészi pályája és életútja jól példázza a magyar zsidóság XIX. és XX. századi sorsát. A hagyománytisztelet és a szükségesnek látszott újítás egyaránt jellemezte festészetét, mely megbecsült része a magyar művészetnek. Úgy vélem, kötelességünk emlékezni a magyar zsidóság kiemelkedő történelmi és művészeti személyiségeire, megőrizve az általuk létrehozott értékeket s leróva tiszteletünket személyük előtt.

A magyar kormány ezért döntött úgy, hogy a sokuk végső nyughelyéül szolgáló Salgótarján utcai zsidó temető felújításával, valamint a Fiumei úti Nemzeti Sírkert és Nemzeti Emlékhely kialakításával és működtetésével megbízott Nemzeti Örökség Intézete e feladatok ellátására 2017. évre több mint 2 miiliárd forint egyszeri, valamint 1 milliárdnyi tartós jellegű forrást biztosít. Biztos vagyok benne, hogy mindennek eredményeként méltóképpen fog megújulni a Salgótarján utcai zsidó temető, ahol számos meghatározó üzletember, művész és közéleti személyiség sírhelye, mauzóleuma található.

Fényes Adolf fontos alakja a XIX-XX. századi festészetnek, mint ahogy a magyar zsidóság is fontos, értékes része a magyar társadalomnak, immár több száz éve. Születésének 150. évfordulója alkalmából ne csak előtte hajtsunk fejet, , de emlékezzünk meg a magyar zsidóság tragédiával sújtott elmúlt6 másfél évszázadáról is. Tiszteletadásunk egyben tanúságtételünk is együttműködésünkről, az egymást megbecsülő együttélés elmúlt és elkövetkezendő évszázadairól. Közös felelősségünk, hogy mindez valóra váljon.

Az interjú a 2017. május 5-i Halljad Izrael! adásában elhangzott beszélgetés szerkesztett változata.

 

Videó ajánló

Olvasson tovább