Három magyar sajt is dobogós lett a sajtok legjelentősebb világversenyén, a Mondial du Fromage-on. A versenyen jelen voltak a leghíresebb sajtkészítő országok, így Franciaország, Hollandia vagy éppen Olaszország, de új nemzetek is feltűntek, úgy mint Japán vagy Brazília. A zsűrinek pedig nem volt könnyű dolga: 600 sajtkülönlegességből kellett kiválasztaniuk a legjobbakat. Gábossy Ádámmal, a magyarországi Nemzetek Sajtversenyét szervező SZEGA Camembert Kft. ügyvezetőjével Nagy Nóra beszélgetett.

A postakocsinak mindig elsőbbsége volt az országúton, minden más fogat köteles volt lehúzódni, amikor hajtója meghallotta a kürt hangját. A posta jelentős változáson ment át a Kiegyezést követő években, a postamesterek pedig nem csupán a küldeményekkel foglalkoztak, sokkal több feladatuk volt. A posta történetét egy dél-alföldi utazó kiállítás mutatja be. Tóth Lászlót, a Dél-Alföldi Postatörténeti Alapítvány elnökét, Tráser László kérdezte.

Szőke Tibort mindenki ismeri Pécs keleti városrészében, a sokszorosan hátrányos helyzetű családok lakta Hősök terén, hisz nemrég még ő hordta itt a leveleket. De nem egyszerű postás volt, a küldemények mellé színes kis „boldogság cetliket” is adott, amiken egy-egy idézet szerepelt. A 38 éves fiatalember hosszú utat járt be, amíg felépült kábítószer-függőségéből. Ma már családja van, két gyermeke, és munkahelye. Hálás azért, hogy életben maradt, és megtanulta becsülni saját magát, az életét. Egy hónapja úgy döntött, visszatér az itt lakókhoz, és – mivel gyógy-és sportmasszőri végzettsége is van – heti egy alkalommal ingyenes masszázst tart nekik. A téren található közösségi központban, a Máltai Szeretetszolgálat Jelenlét házában csütörtökönként hosszú sor fogadja – legutóbb főként a területen dolgozó munkatársak vártak stresszoldásra. A riporter Schweier Rita.

Idén tavasszal az óbudai Csillaghegyi Strandfürdő területén a Budapesti Történeti Múzeum megelőző régészeti feltárást végzett. A fürdő közvetlen környezetében a korábbi régészeti kutatások őskori, honfoglalás kori és Árpád kori lelőhelyeket dokumentáltak, így nagy volt az esély arra, hogy a munkaterületen is több korszakból származó régészeti leletek kerüljenek elő. A legnagyobb szenzációt egy római kori kocsisír jelentette. Farkas Szabolcs beszélgetett az elsőként a hétvégén, a Múzeumok Éjszakáján kiállított leletekről Újvári Gábor restaurátorral.

A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Gyógynövény Szakosztálya a mákot választotta a 2017-es év gyógynövényének. Volt idő, amikor az ópium szinonimájaként élt a köztudatban a mák neve, pedig már a görögök és rómaiak is előszeretettel, gyakorta mézzel keverve fogyasztották, Indiában pedig méregként és ellenméregként alkalmazták. Farkas Szabolcs összeállítása.

Egyetlen éjszakára különleges vendége volt az egri Dobó István Vármúzeumnak. A vizsolyi biblia egyik eredeti kötetét tekinthették meg a látogatók. Az 50 millió forintot érő vendég biztonsági őrök kíséretében érkezett, és több ezren látták. Kevesen tudják, hogy Eger komoly feladatot vállalt a reformáció terjesztésében: amikor 1580 és 1585 között Károli Gáspár gönci református lelkész lefordította magyarra a bibliát, és döntöttek annak Vizsolyban való kinyomtatásáról, az a birtok akkor Rákóczi Zsigmond egri várkapitány tulajdona volt. Ő adta a legtöbb támogatást a nyomdai munkálatokhoz. Pilisy Csenge riportja.

Telt házzal zajlanak az államilag támogatott informatikai képzések Pécsett. A 35 órás alapszintű tanfolyamok a fogyatékossággal élő fiatalok fejlesztésében is új lehetőségeket jelentenek. A programon legutóbb intézményi ellátottak és nevelőik közösen vettek részt. Körmöczi Zsuzsa összeállítása.

Közelről – Kossuth – Június 28., szerda, 15:35

Szerkesztő: Kránitz Balázs, Farkas Szabolcs
Műsorvezető: Bak Anita

Tovább a műsoroldalra>>>