Az 1945 című film sikereiről

Szántó T. Gábor író, a Szombat folyóirat főszerkesztője az 1945 című film legújabb sikeréről, beszélt.

Hallgassa meg!

A Jeruzsálemi Filmfesztiválon is nagy sikert aratott az 1945 című film, aminek az alapját az Ön könyve jelentette. Lehet még kapni a kötetet?

Most nyomták újra. A film sikere után igen nagy volt az érdeklődés.

Ön szerint mit értékelt a filmfesztivál zsűrije Jeruzsálemben a filmmel kapcsolatban?

Erről inkább a zsűrit kéne megkérdezni. A film a Yad Vashem díját kapta meg, amit a vészkorszak kiemelkedő játékfilmes ábrázolásáért ítéltek meg. Komoly presztízsű díj. Számos elismerést kapott már a film, sok fesztiválon szerepelt, a mostani elismerés előtt egy héttel a Berlini Zsidó Filmfesztiválról a legjobb rendezés díját is elhozta. Most San Franciscóban és egy dél-német fesztiválon szerepel az 1945, őszre pedig másfél tucat meghívásunk van még hasonló filmes eseményekre.

Kik a stáb tagjai?

A filmet Török Ferenc rendezte, a forgatókönyvet én írtam a saját novellámból a rendező közreműködésével. Ragályi Elemér volt az operatőr, Szemző Tibor a zeneszerző. Olyan rendkívüli színészgárdát sikerült a rendezőnek toboroznia, mint Rudolf Péter, Nagy-Kálózy Eszter, Szirtes Ági, Szabó Kimmel Tamás, és még sorolhatnám a közreműködőket.

Ön íróként, lapszerkesztőként is sokat foglalkozik a zsidó emlékezet kultúrájával. Az 1945 játékfilm. Mennyire épül a valóságra, mennyire fikciós alkotás?

Ez egy játékfilm, de mindaz tényanyag, aminek alapján én annak idején az elbeszélést írtam, s a valóságon nyugszik. Az, hogy amikor 1945-ben a túlélők visszatértek egy magyar faluba, ott milyen viszonyokkal találkoztak, milyen riadalmat keltett a visszatérésük, hiszen a deportáltak javai a szomszédokhoz kerültek kedvezményes árverések révén, amit az állam és az önkormányzatok bonyolítottak. Ez a drámai alapanyag. A film készítése során is igyekeztünk dokumentumoknak utánajárni, teljes történelmi precizitással eljárni, amikor a miliőt ábrázoltuk, de természetesen egy játékfilm fikciós elemekkel dolgozik, tömörít, drámaibbá tesz eseményeket. Amit másfél órában látunk, az lehetséges, hogy hosszabb idő alatt zajlott le, de az a művészet dolga, hogy a sűrűjébe nyúljon a valóságnak. Így tudja megmutatni azokat a kihívásokat, morális problémákat, mint amilyenben egy 1945-ös, a Vészkorszak utáni történetben a visszatérő zsidóság és egy magyar falu találkozott.

Köszönöm a beszélgetést!
Breuer Péter

Az interjú a 2017. augusztus 4-i Halljad Izrael! adásában elhangzó beszélgetés szerkesztett változata.

Köszönjük a beszélgetést.

Az interjú a 2017. augusztus 4-i Halljad Izrael! adásában elhangzó beszélgetés szerkesztett változata.

Tovább a műsoroldalra >>>

Olvasson tovább