Egyéb

Nagyon fontos számunkra, hogy segítsük a zsidó életet

Dr. Feldmájer Péter, a Mazsihisz Közép-Magyarországi Területi Csoportjának elnöke beszélt a vidéki zsidó létről, a biztonságról, a hivatástudatról és az ünnepek jelentőségéről is.
Hallgassa meg!

Ön egy zsidó közéleti vezető, egy nagyobb szervezetnek is az elnöke, de melyiknek?

A Mazsihisz Közép-Magyarországi Területi Csoportjának vagyok az elnöke, amelyik több hitközséget foglal magába.

Ön korábban volt a Mazsihisz elnöke, akkor, amikor a szervezet vezetője lett a Zsidó Világkongresszus alelnöke is automatikusan. Hogyan sikerült ezt akkor elérni?

Erre büszke vagyok én magam is. Amikor először vettünk részt a Zsidó Világkongresszus ülésén 1992-ben, akkor azt tapasztaltuk, hogy a magyar zsidóságot egy new yorki, egyébként nagyon szimpatikus úr képviseli, aki bár tudta hol van Magyarország, de sokkal több köze nem volt hozzá. Innentől kezdve egy közel húsz évbe tartó küzdelem volt, mire megértettük a nyugati partnereinkkel azt, hogy a magyar zsidóság legalább olyan súlyú, mint a francia, az angol, a belga, ezért bennünket is megillet az, hogy a Zsidó Világkongresszusban automatikusan kapjunk egy alelnöki helyet. 2012 decemberében született erről egy elvi megállapodás, a következő év májusában ez a megállapodás véglegessé vált, azóta is ezt a tisztséget a Mazsihisz elnöke tölti be, most Heisler András elnök úr.

Nemrégiben beszéltem egy íróval, aki Bécsben és Budapesten él, ő azt mondta, itthon a leg nagyobb nyugalommal megy be a zsinagógába, míg Bécsben komoly biztonsági ellenőrzés után, fegyveresek gyűrűjében teheti ezt meg. Mi történik Közép-Magyarországon, ott is csak erős biztonsági kísérettel mehetnek a hívek a zsinagógába?

Mi hiszünk az Örökkévalóban, tudjuk, hogy a tenyerén tart bennünket, szerencsére nincs szükség arra, hogy biztonsági őrök hada vigyázzon a zsinagógáinkra. Természetesen a megfelelő technikai eszközök telepítve vannak nálunk is, a nagyünnepeken egy biztonsági őr odajön a zsinagógákhoz, hogy legyen egy cselekvésre kész ember, ha bármi történne. A helyzet világos: ma Magyarországon egy kicsivel jobb a helyzet, mint másutt. Lehet dicsekedni azzal, hogy a hadsereget kivezényelték a zsidóság védelmére Franciaországban, de kérdem én, milyen ország az, ahol úgy mennek a gyerekeim iskolába, zsidó iskolába, ahol állig felfegyverzett katonák őrzik az iskolát? Ez így már egy nagyon csúnya helyzet és azt is gondolom, Bécsben is nagyon problémás, amikor azt látják a gyerekek, a hívők, csak akkor lehetnek biztonságban, ha rendőrök vannak ott gépfegyverekkel, egyebekkel. Összességében: kicsit jobban állunk Magyarországon, mint a tőlünk nyugatabbra élő hittestvéreink.

Ön szerint ez minek köszönhető, a törvényeknek, amelyeket a rasszizmus, az antiszemitizmus ellen hoztak, netán a minket körülvevő kerítésnek, a határőrizetnek?

Azt azért látni kell, a zsidó közösség nyugalma nagyban függ attól, hogy a minket körbevevő társadalom mennyire kíván a zsidósággal együtt élni, másrészt pedig attól, hogy a társadalom mennyire hajlandó arra, hogy megvédje a zsidóságot. Szerencsére Magyarország még nem került bele a frontvonalba, nem lett áldozata annak a háborúnak, amelyet elsősorban a palesztin terroristák és a közéjük keveredő egyéb radikális iszlamisták szőnek. Mindenkinek van joga háborúzni, aki bolond, de ők ezt a háborút elhozták Európába, úgy gondolva, ha ártatlan zsidókat gyilkolnak meg Franciaországban, ezzel megnyerik a háborút a Közel-Keleten, pedig minden józan ember belátja, ez képtelenség. Szerencsére Magyarországon nincs jelentős ilyen jellegű antiszemitizmus, ám nagy szomorúságunkra, a két világháború közötti antiszemitizmus ma is él, még akkor is, ha ennek nem olyan nagy a mértéke, mint egykor volt.

Mit gondol arról, amikor az EU egyik vezető politikusa, a külügyekért felelős biztosa folyton elítéli a zsidó államot, Izraelt?

Azt gondolom, minden állam, a mag sajátságos helyzetéből nézve rossz, hibákat követ el. Itt az a probléma, hogy automatizmus érvényesül, azaz Izrael akármit is tesz, minden mérlegelés nélkül elítélik. Van egy léte a jogállamnak Izraelben, ami azért néha mutat különböző hiányokat, a jogállam persze 99 %-ban jól működik, ám minden olyan tettét, ami nem tetszik a palesztinoknak, az EU el szokta ítélni, ami fájdalmas, ami nem jó.

Mindeközben a V4-es országok mindenben kiállnak Izrael mellett, sőt határozottan együtt is működnek vele.

Ezt nagyon is pozitívnak tartom. Nagyon sokan kifogásolják ezeket a dolgokat, de jó dolognak tartom ezt a kiállást, olyannyira, hogy így kéne a többi uniós országnak is eljárni.

Visszatérve a közösségére, megvan mindenük, vagy lenne mit javítani a zsinagógák, az egyéb ingatlanok állapotán?  Van elegendő eszközük a hitélethez? Legfőképpen, van-e elegendő hívő, aki péntek este elmegy a zsinagógákba?

Én az elmúlt huszonöt évben azon dolgoztam dolgozom, hogy mind a tárgyi, mind a személyi feltételeket biztosítani tudjuk a zsidó élethez, az istentiszteletekhez. komoly fejlődést értünk el, jelenleg Bács-Kiskun megye egyetlen működő zsinagógája Kiskunhalason van, a helyi hitközség már évekkel ezelőtt is igyekezett karbantartani a zsinagógát, idén nyáron a teljes tetőzetet is sikerült kicserélni. A másik zsinagógánk Közép-Magyarországon, Nagykörösön van, ezt annak idején az akkori hitközségi tagok, így a szüleim, nem engedtek leomlani. Gondoljunk csak bele, 1990 előtt, minden 25 ezer forintnál nagyobb költéshez már kellett az egyházi főhatóság engedélye, az akkori közösség ennek ellenére megcsináltatta a zsinagógát, nem engedték tönkremenni, 1993-ban az épület külsejét is rendbe hoztuk. Azóta is pályázunk, hogy lépésről lépésre felújítsuk a zsinagógát. Jelenleg a legszorítóbb helyzetünk Kecskeméten van, ott van egy imatermünk, ide olyan 70-80 ember fér be, de ez már a purimi és a pészachi ünnepeken szűknek bizonyul, ezért át kellene ezt alakítani, meg kéne nagyobbítani. Ehhez most adott a Mazsihisz hatmillió forintnyi önerőt, így reméljük a benyújtott pályázatunk eredményes lesz. Szolnokon van egy megfelelő épület, ott van két zsinagóga, a régi, a nagy zsinagóga az önkormányzat tulajdonában áll, sajnos rendkívül rossz állapotban, a mellette lévő kis zsinagógát az ottani elnök óvó szeretete tartja rendben.  Vácott pedig a romjaiból újjáépült zsinagógához sikerült támogatást szerezni, amivel a falak szigetelését sikerülhet megoldani.  Nagyon fontos számunkra, hogy segítsük a zsidó életet.

Köszönöm a beszélgetést.

Breuer Péter

Az interjú a 2017. november 3-i Halljad Izrael! adásában elhangzott

beszélgetés szerkesztett változata.

Tovább a Halljad Izrael! oldalára >>>

Videó ajánló

Olvasson tovább