Ady és Én

Ady és Én pályázat - Irodalmi mű

Kaári Sándor - Tanítottam Adyt

/Memoár/

Gimnáziumi éveimben valamiért nem került közel hozzám Ady. Talán éretlen voltam rá. Az egyetemi években következett be a változás. Közre játszott ebben a szegedi egyetemi oktatás színvonala és az is, hogy már korán elhatároztam, miből írom a szakdolgozatomat. Juhász Gyulára esett a választásom. Az ő révén Ady is egyik kedvencem lett, József Attila mellett. .
Magyartanárként főként a lányok, asszonyok /a felnőtt tagozaton, is tanítottam /körében éltem meg a sikerélményt. A fiúkat mindig jobban érdekelte a történelem.
Miután ekkor már jól ismertem Adyt, a célom az volt, hogy tanítványaimmal is megkedveltessem a költészetét. Több versét könyv nélkül is tudtam, nem egyszer azzal kezdtem az órát, hogy memoritert mondtam tőle. Viszonylag sok verset követeltem diákjainktól is.
Kezdettől fogva az volt a véleményem, hogy lehetőleg t e l j e s képet adjak a költőről. Ebben nagy segítségemre voltak Székely Aladár fotói és Bölöni: Az igazi Ady c. kötete. Nem hallgattam el emberi gyengeségeit, hibáit sem. De ezeket nem is nagyítottam fel! Alkoholizmusa, szertelensége, nőügyei nem maradtak titokban. Sikerült –remélem – elhitetnem, hogy életében 3 nő játszott fő szerepet: az anyja, Ídes, Pásztor Mária , Léda és Csinszka. Persze mások is, de az ő szerepük meghatározó volt! Anyjától örökölte a tehetségét, a szép iránti fogékonyságát, a családhoz való ragaszkodást, a szülőföld szeretetét és még annyi mindent.
„Sötét haja szikrákat szórt,//Dió-szeme lángban égett//…büszke,kreol arca vakított:”/Ady: Az anyám és én / .A költő imádta az édesanyját! Faluhelyen ez azért kedves téma, mert ott még erősebbek a családi kötelékek, tanítványaink élvezték a család meleg szeretetét, figyelmét, a segítségét. Termékeny talajra hullottak azok a szavak náluk, amelyek a szülőkről szóltak. Ady sokra tartotta az apját is, tisztelte őt, tőle örökölte a kálvinista nyakasságát, a szívósságát. Egész egyénisége tükrözi apja személyiségét! ”Kúnfajta, nagyszemű legény volt,//Kínzottja sok-sok méla vágynak…” Mennyire kifejező mindez Székely Aladár fotóján! Ezt a verset könyv nélkül mondtam, és mondom ma is nagyon gyakran, mert imádom!/

Benne van Ady teljes személyisége :”Ezerszer gondolt csodaszépet ,//Gondolt halálra, borra, nőre ,//Minden más táján a világnak//Szent dalnok lett volna belőle.”/Ady:A Hortobágy poétája/ Tanítványaim is szerették . Diósyné Brüll Adél, Léda szerepe meghatározó a kötő életében ! Nagyváradon Ady ismert, jó tollú újságíró volt/Nagyváradi Napló/, sokat írt. Bevallom, tanárként nem mertem, nem is tudtam vitatkozni vele a tévedéseiről, amelyeket ma már világosan látok : nem volt igaza Tisza Istvánnal szemben ! Mindketten nyakas kálvinisták voltak, harcoltak a maguk igazáért. Ady nem ismerte fel Tisza államfői nagyságát! Erről időnként még a facebookon ma is vitatkozom ismerőseimmel.
Az őstehetség, a z s e n i Ady Léda hatására vált igazi költővé, így éreztem és éreztettem. Neki köszönhette Párist, a francia szimbolistákat/Baudelaire,Verlaine/. Ady számára Adél meglátása egy villámcsapás volt. Ismerem ezt az érzést. Ady 8 év alatt hétszer járt Párisban, a Quality Hotelben és Lédáék lakásában élt furcsa szerelmi háromszögben. Az első vers az „egyetlen asszonyhoz”, A könnyek asszonyához címmel íródott:”Az egész asszony itt pusztít”. A Léda asszony zsoltárai versek szinte mindenkire hatással voltak. Nem véletlenül.A szésőségek, a harc,a küzdelem élet és halál motívumaival megragadták a 16-17 évesek fantáziáját.Adél megteremti Adyt, miképpen Ady megteremti Lédát –olvastam valakitől.A 8 évi szenvedély után elemi erővel hatott, főként a lányokra a szakító vers 1912-ben .Többen szembe is fordultak a költővel, ez nem csoda, hiszen kegyetlen , egy kissé önző megnyilatkozás is. ”Általam vagy, mert MEG én láttalak,//S régen nem vagy, mert már régen nem látlak”./Elbocsátó szép üzenet / .Egyik tanítványom, aki imádja Ady líráját,sokáig élt Párisban ,”a szép ámulások szent városában”,meglátogatta mindazokat a helyeket, ahol a költő megfordult .Több, a francia fővárosban írt versét könyv nélkül tudja , és amint írja:”hosszú tanulmányt tudnék írni róla…”./Mária, esti tagozat,Salgótarján,Páris / .
A másik múzsa Boncza Berta , aki 16 évesen írja első levelét az általa csodált költőhöz, és utána is ostromolja sokáig, végül feleségül veteti magát. Ekkor már kell a nyugvás, a háború borzalmai előli menekülésben is Csinszkához fut.Ez a romantikus történet nagy sztori,mint sok más is /a névadás –Csacsinszki,Csacsinszka,Csinszka -,a sok éves ápolás , az Ady halálát követő évek „vesszőfutásai” Bertuka életében – mind-mind hálás témák voltak.
Nem volt könnyű sorsa Csinszkának Adyval, de „megszelídítette,szerette, ápolta őt”.Az Őrizem a szemed c.vers mindenkit megfogott . Mondják emlékezetből!”Nem tudom, miért, meddig// Maradok meg még neked,// De a kezedet fogom ,// S őrizem a szemedet.”
A tanterv szerint természetesen tanítottuk Ady hazafias líráját,magyarság-és forradalmi verseit .A legnagyobb sikere azoknak volt, amelyekben az útkereső ,a töprengő, vívódó ember szólal meg :Magyar jakobinus dala /”Hiszen magyar, oláh, szláv bánat//Mindigre egy bánat marad..//Dunának,Oltnak egy a hangja…”./A legkedveltebb A föl-földobott kő c.vers volt.Letisztult nacionalizmusa, őszintesége mindenkit megragadott.Kötelező memoriter volt ez is:”Kicsi országom, újra meg újra//Hazajön a fiad”.Valószínűleg a forradalmi verseket/Rohanunk a forradalomba,Vörös jelek.. /rosszul tanítottam , mert ezekre később alig emlékeztek tanítványaim . Kiemelt jelentőséggel tanítottam az Új versek költőjét.Több versét ma is jól ismerik azok , akikkel eleven kapcsolatban vagyok .Az egyik leghatásosabb verse az Új vizeken járok volt.”Ne félj hajóm, rajtad a Holnap hőse//Én nem leszek a szürkék hegedőse:”A legnagyobb vitát a „Góg és Magóg fia vagyok én” kezdetű verse váltotta ki, ebbe a fiúk is nagy hévvel kapcsolódtak be, összeütköztek különböző vélemények származásunkról,magyarság-tudatról .
Ady látnok volt ! Óráimon a leggyakrabban –a már említett- Bölöni-könyvet és Vezér Erzsébet könyvét, tanulmányát használtam /Ady élete és pályája/, de felhívtam a figyelmet mások visszaemlékezéseire, leveleire/Szerb Antal ,Hatvany Lajos /.Nem maradhatott el a Karinthy paródia sem , ezen jót derültünk./”mindent kétszer mond,kétszer mond..”/Sikere volt más érdekességeknek is/6 újjal születés,Léda halva született gyermeke, halálának okai, a 3 szavas versek, temetése a „nemzet halottja”-ként./
Hadd mondjam el végül egy pár évvel ezelőtti élményemet.Csoportos kirándulást szerveztünk a Partiumba Petőfi és Ady nyomában címmel.A szállásunk Koltón volt, onnan jártuk be a környéket, így Érmindszentre is eljutottunk.Idegenvezetőnk színes, sokrétű kalauzolása mellett én is „felléptem”, miután nagyon szeretek szerepelni, és hiányzik a tanítás.Vittem magammal a két verseskötetet, és olvastam vagy fejből mondtam a verseket.Petőfit sokan velem együtt mondták, de Adyt alig ismerték .Büszke vagyok rá, hogy ma –évek múlva is- újságolják:köszönik , közelebb kerültek”A Hortobágy poétájához”.Persze, hatott a genius loci, a hely szelleme! ”Az elvadult táj, a vad mezők” látványa és a vers hallgatása együtt igazi élmény volt ! Érmindszent ma is olyan elhagyatott, mint Ady korában volt…De a fogadtatás, a magyar szó, a szülőház és a tárgyi emlékek látványa katarzist váltott ki belőlük .Elhelyeztük a nemzeti színű szalagot, büszkék voltunk magyarságunkra! Júlia szobra előtt.

„A 70-es években kedveltek voltak az irodalom óráink. Magyartanárunk szerette a verseket. Sok költőt hozott közel hozzánk,elsősorban Adyt. Gondolkodva, érzelmekre hatóan tanított.
Ady költészetét általa szerettem meg. A lázadó, a kamasz diákokhoz emberközelbe hozta a
zsenit. Szabadlelkű diákokat nevelt. Pedagógiai életpályámon egyik mottója éppen Ady
verséből való:”Ifjú szívekben élek s mindig tovább //..mert életem millió gyökerű.”
Irén, Rétság, tanár
Mária,Salgótarján,vállalkozó, Párisból:
„Felnőttként ültem be újra az iskolapadba. Olvasni korábban is szerettem, de a szép versekig 27 éves koromban jutottam el. Ekkor értettem meg, hogy az irodalom valami más. Az öröm dimenziójába értem el. Megértettük az érzékeny, lelki vívódásokkal küzdő költőt. Tudtuk, Páris jelentette neki a szabadulást, hogy nemcsak a szerelme utáni vágy vitte oda. Nekem Ady és Páris ma is egyet jelent, imádom, mormolom azokat a verseit, amelyek itt születtek /Páris az én Bakonyom, Párisban járt az ősz/.Nagyon szeretem Ady”daloló Párisát”.

Videó ajánló

Olvasson tovább