Egyéb

Szombat reggel: 40 éve, hogy a Szent Korona visszaérkezett Magyarországra

A január 6-ai adás tartalmából
 

40 éve, hogy a Szent Korona visszaérkezett Magyarországra. Az ékszereket 1978. január hatodikán szolgáltatta vissza az Egyesült Államok Magyarországnak. Az évforduló alkalmából szombaton nyílt napot tartanak az Országházban, az érdeklődők 10 és 15 óra között ingyenesen tekinthetik meg a díszlépcsőházat, a kupolacsarnokot és a Szent Koronát. Az ereklyéket közel 30 évig őrizték a tengerentúlon és csak hosszas egyeztetések után határozott úgy az USA, hogy azokat visszaadja Magyarországnak. Milyen utat járt be a korona a világháború alatt és után? Miért határoztak úgy a koronaőrök Ausztriában, hogy egy olajos hordóban fogják elásni egy tó partján?

Hallgassa meg!

 

A Pirani-öböl évek óta komoly határviták tárgyát képezi Horvátország és Szlovénia között, mivel tavalyig a szlovének csak a horvát vizeken keresztül tudtak kijutni az Adriára. Az év utolsó napjaiban jelentette be Szlovénia, hogy a jövőben pénzbírsággal sújtja azokat a horvát halászokat, akik a Pirani-öbölben vetik ki hálójukat, és ezzel Ljubljana megkezdi az ügyben nyáron született hágai nemzetközi döntőbírósági ítélet végrehajtását, amellyel az ország kijáratot kapott a nemzetközi vizekre. (Andócsi János politológus)

Hallgassa meg!

 

A brit belügyminisztérium biztonsági kérdésekért felelős államtitkára szerint adószankciókra számíthatnak azok az internetes óriáscégek, amelyek nem hajlandók együttműködni a brit kormánnyal az online felületeken megjelenő terrorista tartalmak terjedésének megakadályozásában. Ben Wallace a The Sunday Times című konzervatív vasárnapi brit lapnak nyilatkozva “kíméletlen profithajhászoknak” nevezte a legnagyobb közösségi portálok üzemeltetőit, amelyek szerinte az általuk működtetett felületekről nem távolítják el olyan gyorsan a terrorizmushoz kötődő tartalmakat, ahogy azt megtehetnék. Emiatt a kormánynak kell fokozott megfigyelési tevékenységet folytatnia, ez viszont több százmillió fontba kerül.

Hallgassa meg!

 

Öt éven belül elkészülhet a világ első hajóalagútja, amelyet Norvégia épít a Stad-félszigeten. A beruházás régóta napirenden szerepel: a nyugati part mentén közlekedő menetrend szerinti járatok gyakran viharban haladnak a félsziget megkerülésekor, így viszont sokkal biztonságosabb útvonalon haladhatnak majd. Az alagút 49 méter magas, 38 méter széles, 1,7 kilométer hosszú lesz. A mérnökök úgy számolják: 3 millió köbméter sziklát kell kivájni, amely során 8 millió tonna törmelék keletkezik. A beruházás – átszámítva – körülbelül 91 milliárd forintba kerül.

Hallgassa meg!

 

Tavaly rekordszámú, 13 millió turista érkezett Vietnámba, ez 29 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A távol-keleti ország komoly gazdasági fejlődésen megy át, az utóbbi évtizedet tekintve 2017-ben növekedett legnagyobb mértékben a GDP-je. Novemberben egy 22 éves bloggert azért ítéltek 7 év börtönre, mert arról a környezeti katasztrófáról írt, amit egy gyárból kiszivárgott mérgező anyag okozott. Az indok államellenes propaganda terjesztése volt. Közben épül a kommunista ország legmagasabb felhőkarcolója, ami a Ho Si Minh-város egyik szegély kerületét változtatja meg. Milyen változáson megy át Vietnám? Mi fogadja a turistát? (Monos János, történész)

Hallgassa meg!

 

A világon átlagosan 20 ezer ember közül egyet érint az albinizmus. Afrikában jóval magasabb az arány, Tanzániában pedig ötször gyakoribb az albinizmus előfordulása. A 39 milliós országban kb. 270 ezer albínót tartanak számon. A genetikai zavarhoz számtalan hiedelem kötődik a kontinensen, több közülük brutális, és egyet jelent az áldozatok megcsonkításával. Tanzánia két évvel ezelőtt tiltotta be a „boszorkánydoktorok ténykedését”, hogy ezzel is tegyen a mágikus tévhitek ellen. Tarrosy István afrikanista nem régiben járt Tanzániában, ahol az albínó-közösségeket kutatta. Tapasztalatairól mesél a Szombat reggelben.

Hallgassa meg!

 

Déli mirtusz, amit új-zélandi karácsonyfának is neveznek. A Csendes-óceáni szigetországban a maorik körében kultikus jelentősége van ennek a fának, mert szerintük az elhunyt maori ember lelke a fa gyökerein keresztül jut el az óceánba, hosszú hajós vándorlásának színhelyére. Új-Zéland különleges világ. A polinéziai bevándorlók a 13. század környékén telepedtek le először a szigeten, létrehozva az egyedi maori kultúrát. Itt működik a legszigorúbb ökológiai határvédelem, ami azt jelenti, hogy egyetlen magot sem lehet bevinni a szigetországba.

Hallgassa meg!

 

Nemzetközi sport: Véget ért az Amerikai Futball bajnokság (NFL) alapszakasza. Hamarosan kezdődik a rájátszás.

Hallgassa meg!

 

Kókuszdió, a „tengerek utazója”. Érdemes-e itthoni klímán, vagy lakásban próbálkozni a növény nevelésével?

Hallgassa meg!

MTI Fotó: Lajos György

Kossuth Rádió – Szombat reggel – január 6., szombat,  6:00

Szerkesztő-műsorvezető: Kránitz Balázs

Vissza a műsor oldalára>>>

Videó ajánló

Olvasson tovább