Szonda: Miért vannak veszélyben a beporzók?

A február 25-i adás tartalmából.
 

1. Teljesen jól van az első olyan ember, akinek örökletes betegségét egy mindössze néhány éve létező technológiával, az úgynevezett génszerkesztéssel gyógyítják. A géneditálás lényege, hogy az örökítőanyag egy előre pontosan megtervezett helyen elvágható és megváltoztatható. A Kaliforniai Egyetem orvosai szerint a technológia biztonságosnak tűnik. Mekkora áttörés ez a korábban meglehetősen kudarcos génterápiás próbálkozások terén? – Venetianer Pál akadémikus, molekuláris biológus

2. A nagyon sikeres Cassini program tavaly szeptemberben fejeződött be, az űrszonda 13 évig keringett a Szaturnus körül és küldte a szebbnél szebb képeket. A Cassini által küldött adatokat, képeket ég hosszú-hosszú évekig fogják elemezni. A múlt héten a Műegyetemen tartott H-space űrkutatási konferencián sok előadás szólt a magyar űrkutatás sikereiről. Az egyik például bemutatta, hogy a Cassini misszióban hogyan vettek részt az egykori KFKI, ma Wigner Fizikai Kutatóközpont űrkutatói, mérnökei. A fejlesztések vezetője Szegő Károly űrfizikus volt.

3. Emberek millióinak tápláléka, így élete kerülhet veszélybe, ha a beporzó rovarok, köztük a méhek pusztulása folytatódik. Győrfy Borbála ökológus, az ELTE Tudománykommunikáció mesterszakának hallgatója, és Vásárhelyi Tamás zoológus, a Magyar Természettudományi Múzeum volt főigazgató helyettese kezdeményezést indított: a beporzóknak is legyen napjuk, mégpedig március 10-e. Bánsági Éva összeállításában először Győrfy Borbálát hallják a kezdeményezésről, majd Kovács- Hostyánszky Anikó az Akadémia Ökológiai Kutatóközpontjának munkatársa arról beszél, hogy tulajdonképpen miért is vannak veszélyben a beporzók.

Hallgassa meg!

Szonda – Kossuth – február 25., vasárnap, 14:06

Szerkesztő-műsorvezető: Gimes Júlia

Korábbi adások >>>

Olvasson tovább