Sztálin elvtársnak nem volt fontos Magyarország. A szovjet diktátor hitegette a magyar politikusokat, azután Erdélyt Romániának adta, miközben így beszélt róluk: románnak lenni nem nemzetiséget, hanem foglalkozást jelent. Joszif Visszarionovics Dzsugasvili legszorgalmasabb magyar levelezője Rákosi elvtárs volt, aki szinte minden lépéséhez a generalisszimusz jóváhagyását kérte. Kun Miklós történész idézi a legsötétebb diktatúra idejét.
Háromszáz. A Recsken titokban fogva tartott vasutasok létezéséről még a többi fogoly sem tudott, mert a Rákosi féle diktatúra őket szemelte ki a készülő nagy MÁV-os per szereplőinek. Az elfeledett vasutasok történetét az egyik meghurcolt leánya, Haraszti Pálné mondja el.
Papok a GULAG-on és a Ceaucescu rezsim börtöneiben. Két kötetben nyolc meghurcolt egyházi személy történetét énekelte meg Frigyesi Ágnes újságíró.
Békemenet. Milyen eredményt hozhat a március 15.-én megtartott felvonulás, ahol minden eddiginél többen tettek hitet az Orbán-kormány politikája mellett? A politológus úgy véli, a megmozdulás hitet adott a támogatóknak és bizonyította, hogy a migrációval szembeni fellépés fontos az ország lakói számára. Zárug Péter Farkas elemzése.
Facebook cenzúra. Nem tudni, ki nyomja meg a gombot, amikor egy-egy bejegyzést törölnek, egy-egy szerzőt vagy internetes hírportált hosszabb-rövidebb időre letiltanak a közösségi hálóról. Azt azonban látni, hogy a szelekció szinte kizárólag jobboldali véleményeket és közösségeket sújt. Van-e védelem az önkényes döntésekkel szemben?
Földbérletek és ellenzéki fenyegetések. Az MSZP a választási ígéretei között azt közölte, hogy győzelmük esetén felülvizsgálják a földbérleteket és vásárlásokat, mert szerintük törvénytelenségek történtek. Győrfi Balázs a Nemzeti Agrárkamara elnöke szerint a földeladások jogszerűsége vitathatatlan, ugyanakkor az ellenzéki fenyegetőzés az ötvenes évek kulákpolitikáját idézi.
Péter Gábor a véres kezű kommunista. Az ÁVH volt vezetője megérte a rendszerváltást, de bűnös tevékenységének semmiféle következményét nem kellett elszenvednie. Müller Rolf a sötét múltú bolsevik életének történetét foglalta kötetbe.
Vándorkiállítás. A kárpátaljai magyarság meghurcolását, a GULAG-ra deportáltak és az otthon maradottak keserves sorsát mutatja be az a kiállítás, amely Matl Péter szobrászművész jóvoltából született meg.
Vasárnapi újság – Kossuth – március 18., vasárnap, 6:00
Szerkesztő: ifj. Tóth György
Műsorvezető: Juhász Zsolt
Felelős szerkesztő: Nagy Katalin
A belépéssel kijelenti, hogy elolvasta és elfogadta az Adatkezelési nyilatkozatot.