Egyéb

A föld az ősi tulajdon

Darvas István főrabbi és Toronyi Zsuzsa, a Zsidó Múzeum vezetője a hetiszakasz kapcsán beszélt a földvásárlásról, valamint arról, hogy erre a mai napig is nagy szükség van.
 

Új hét, új hetiszakasz, aminek mi a címe, mit lehet tudni róla?
Darvas István: A mostani hetiszakasz címe Hajé Szárá, ez azt jelenti, Sára élete. Ez a cím látszólag ellentétben van a hetiszakasz első történetével, hiszen ez éppen Sára haláláról szól.

Gondolom, ehhez is hozzáfűztek valamit a bölcsek?
D.I.: Igen, ezzel kapcsolatban azt, hogy az igaz emberek a halálukban is élőnek neveztettek. Ez Sára kapcsán egészen biztosan igaz, hiszen ő a mai napig is egy olyan szereplője a zsidó hagyománynak, a mindennapoknak, ami élőnek tartotta itt az elmúlt háromezer esztendőben. Amikor Sára távozik az élők közül, akkor Ábrahámnak, mint a férjének a kötelessége az, hogy meggyászolja, eltemesse, aki természetesen mindkettőnek eleget tesz. Amennyiben a temetést nézzük, akkor valami egészen különleges módon teszi ezt Ábrahám, hiszen egy komoly üzleti tárgyalást követően megvásárol egy olyan földet, ami a későbbiekben nem csak Sárának, hanem más, a történelmünk egyéb kiemelkedő alakjainak is a temetkezési helye lesz. Ez Mákpéla barlangja. A most elolvasásra kerülő hetiszakaszban is az szerepel, ott temeti el Sárát. A későbbiek során a mestereink számos alkalommal hívják fel a figyelmet arra, hogy ez azért is jelentős, mert senki nem kérdőjelezheti meg Mákpéla barlangjának a tulajdonjogát, hiszen a Tóra tanúsítja, Ábrahám ezt megvásárolta.

És akkor ezt senki sem vitatja, ha jól értem…
D.I.: Ennek ellenére a mai napig is egy komoly probléma, hogy a zsidók által megvásárolt területek jogát megkérdőjelezik, de ahhoz, hogy minden egyéb, Izrael földjének megfelelő micváknak eleget tudjunk tenni, ahhoz szükség volt arra, hogy időről időre területeket vásároljunk. Ezzel kapcsolatban jött létre egy olyan cionista szervezet, amely fő céljának tekintette, hogy minél több területet tudjunk természetesen, szabályosan, a törvényeknek megfelelően megszerezni, visszaszerezni azon a földön, amely a mienk volt a múltban. Reményeink szerint a jövőben is a mienk lesz.

A Zsidó Múzeum tárgyai közül melyik az, amelyik kapcsolódhat a hetiszakaszhoz?
Toronyi Zsuzsa: Most leginkább az előbb említett cionista szervezetnek, a Keren Kayemet LeIsraelnek egy emléklapját, ami egészen különleges, már azokhoz képest is, amelyek megtalálhatóak a gyűjteményünkben. Azt tudjuk, hogy ez a szervezet a megalakulásától kezdve, de még korábbról is, vannak dokumentumai, emlékei annak, hogy zsidók összeadják a pénzüket, keveset, többet, hiszen nem egy ember vett földet, hanem a Keren Kayemet kicsi kék kasszájába tette bele mindenki, amit bele tudott tenni. Amennyiben összegyűlt egy komolyabb összeg, az már elegendő volt arra, hogy egy jelentősebb földterületet vegyenek. A földterületeket, az adományozókat, akik a vásárlást lehetővé tették, beírták a szervezet aranykönyvébe, amit egyébként Jeruzsálemben terveztek meg. Ez a kötet gyönyörűen van kivitelezve, bőrrátétekkel, bibliai jelenetekkel, amiben a bibliai földműves hagyományt kötik össze a halucoknak az álmával, azaz, újra benépesítik Erec Izraelt. Ez a könyv, ami megtalálható a múzeumban nem a korai időszakból származik, hasonlít az említett aranykönyvhöz, ebben azt láthatjuk, hogy a gálutban, azaz a diaszpórában még a szocialista Magyarországon is keletkeznek emlékei a földvásárlásnak. No persze egy kicsit trükkös módon, erre mutat bizonyságot a múzeumban őrzött példány. Ebben szerepel, hogy a pesti zsidó életben ismert Zoldán bácsi nevére adományoztak a Montrealban élő rokonok pénzt a földterület vásárlására a Keren Kayemetnek. 1981-ben azért az volt a valószínű, hogy az említett Zoldán bácsi nem lehetett abban a helyzetben, hogy Izraelben a földvásárlásban mint adományozó közreműködjön, ám mégis kaphatott egy igazolást, hogy neki nem csak spirituális köze van ahhoz a földterülethez, ami akkor már Izrael Állam tulajdonát képezte. A dokumentum érdekessége egyfelől az, hogy összeköti az embert azzal a korszakkal, amikor elindult a Keren Kayemet, de összeköti a diaszpóra két pontját, Montrealt és Budapestet, mindezek felett összeköti azzal a területtel, ami a hagyomány szerint is a zsidó nemzeti otthon felépítésének a helyszíne.

Ma is működik ez a szervezet?
T.Zs.: Természetesen, hiszen, ha Izraelben a parkokban sétál az ember, láthatja, hogy ott minden padot, minden pihenőhelyet, ahol Izrael polgárai jól érzik magukat, ezt mind a Keren Kayemet tartja fenn. Sőt még a szervezet perselyeivel is lehet találkozni, én magam mindenkit buzdítanék arra, hogy az egyéb jótékonysági lehetőségei teljesítése után ne feledkezzen meg arról, hogy a Keren Kayemet ma is létezik.
D.I.: Én magam is arra buzdítok mindenkit, hogy támogassuk ezt a szervezetet, mert az a küldetés, amit magukra vállaltak, még nem érte el teljesen a célját, ezért is szolgálnak rá a támogatásunkra. Aki a földvásárlásról is szeretne többet tudni, azt szeretettel várjuk péntek este az OR-ZSE zsinagógájába vagy bármelyik más zsinagógába. Nálunk péntek este fél 6-tól várjuk a tanulni vágyókat, majd 6-tól a szombatfogadó istentiszteleten.

Köszönöm a beszélgetést, a tanulást.
Breuer Péter
Az interjú a 2018. november 2-i Halljad Izrael! adásában elhangzott beszélgetés szerkesztett változata.

IDE KATTINTVA a teljes adás visszahallgatható!

Videó ajánló

Olvasson tovább