Egyéb

Hajnal-táj: Borút

A november 8-i adás tartalmából.
 

Tarlótüzek
Valószínűleg tarlóégetések következtében, hétfő délelőtt óta tűz pusztít a vajdasági Csóka határában. Eddig több mint száz hektár nádas vált a lángok martalékává, de tüzet fogtak a száraz gazos részek és az árokpartok is. Szerbiában egyébként egész évben tilos a tartóégetés és büntetik is, amennyiben tetten érik az elkövetőket. A tarlóégetés hatalmas méretű természetkárosítást is okozhat. Mészáros György riportja.

Hallgassa meg!

Borút

Évszaktól függetlenül találhatunk szabadidős programokat, túralehetőségeket Arad megyében. A történelmi emlékektől a zarándokhelyekig, a várromokon át a természeti örökségig, a gerinctúráktól a bortúrákig sok minden vár ránk a magyar–román határtól alig néhány kilométerre. Az Arad Megyei Tanács két éve fejezte be az európai uniós támogatással megvalósított projektjét, A bor útját Arad-Hegyalján, és idén ősszel is borkóstoló körutalat szerveznek. Pataky Lehel Zsolt programajánlója.

Hallgassa meg!

Bor

A szőlő, a szőlőművelők, kádárok, kocsmárosok védőszentjeként tisztelik Szent Orbánt. A néphagyomány szerint, ha jó a bortermés, akkor borral vendégelik meg a szobrot a gazdák, ha viszont rossz, akkor megvesszőzik. A délvidéki Horgoson idén avatták fel a védszent szobrát, ami a jelek szerint jól végzi a dolgát. A falu egykor ismert volt a szőlőtermeléséről, s ezt a hírnevet szeretnék visszaszerezni. Ebben segíti a települést a magyarországi, kiskőrösi borrend is. Bacskulin István ismert délvidéki borászt, a Szent Orbán Borlovagrend nagymesterét kérdezi elsőként Németh Ernő, majd Filus Jánost, a kiskőrösi Gondűző Borlovagrend szakmai bizottságának a vezetőjét.

Hallgassa meg!

Háromszék

Szerencsére sok erdélyi fiatal gazdálkodó választja a boldogulását a szülőföldjén. Nem egyszerű a gazdálkodás arrafelé sem, de aki szereti az állatokat és a természet közelségét, annak megélhetést és boldogságot jelent a gazdálkodás

Hallgassa meg!

Fiatal gazda

A fiatal gazdák ma már Székelyföldön sem úgy gondolkodnak, mint szüleik, nagyszüleik. A nyereség elsőrendű számunkra is- magyarázza a fiatal kápolnásfalusi gazda, akivel Oláh-Gál Elvira beszélgetett a Homoród-menti faluban.

Hallgassa meg!

Gazdák

A Székelyudvarhely melletti falvakban is sok fiatal választja a gazdálkodást, hiszen az otthon melege a család közelsége és a barátok sok mindenben kárpótolják azt a jövedelmet, fizetést amit nyugaton keresnének. A Nyikó menti Siménfalván két fiatal gazdával beszélgetett DZ

Hallgassa meg!

Sapientia

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen több agrártudományi szak is működik: 2002-ben kertészmérnöki, 2012-ben tájépítészeti képzés indult, 2013-ban növényorvosi mesterképzés. A „legfiatalabb” szak az agrármérnöki, amely 2015-ben indult Sepsiszentgyörgyön, ahol jövőre erdészmérnöki képzést is terveznek indítani. Az agrártudományi képzés folyamatos bővítésével, a hiánypótló szakok indításával az egyetem célja elősegíteni a versenyképes gazdálkodást Székelyföldön, figyelembe véve annak gazdasági/gazdálkodási sajátosságait. Ugyanakkor olyan új szemléletmód kialakítására is törekszenek, amely hasznosítható értékként tekint a mezőgazdasági szaktudásra -mondja Dávid László professzor, a Sapientia EMTE rektora.

Hallgassa meg!

Szakiskola

A középiskolák számára izgalmas időszak következik, hiszen képet alkothatnak arról, hogy milyen a hírük, jelentkeznek e hozzájuk a nyolcadikosok. A mezőgazdasági iskolákban ez hatványozottabban jelentkezik, hiszen nem tartják vonzónak a pályát. Mátészalkán Baross László Mezőgazdasági Szakközépiskolában bíznak abban, hogy lesz elegendő jelentkező, ugyanis egyre többen érkeznek a saját gazdaságból, illetve a családok kötődése is meghatározó. Zsoldos Barnabás összeállítása.

Hallgassa meg!

Építsd a jövőt

Az egri szakközépiskolában szervezték meg idén azt az országos szakmai bemutatót, amit az építőipari szakmát választó fiatalok számára szerveztek.

Hallgassa meg!

Börze 

Gyakorlatilag elfogyott a munkaerő a nyugati határ mentén. A munkanélküliek aránya 3, 2 százalék alatt van. Az építőipartól a kereskedelmen át a vendéglátásig szinte minden hiányszakma. Most egy új kezdeményezés révén a külföldön dolgozókat szeretnék hazacsábítani . GJ egy szombathelyi állásbörzén nézett körül.

Hallgassa meg!

Fenyő

Miközben a boltok nagy részében már karácsonyi hangulat van, az ünnepek legfontosabb kellékét, a fenyőfát – a meleg miatt – később kezdik kitermelni. A Zala megyei Surdon és környékén komoly hagyománya van a fenyőfatermesztésnek, ám a többség ma már inkább kereskedőnek adja el a fákat. A riporter Varga Tünde.

Hallgassa meg!

Állatorvos

Lorászkó Gábor állatorvos rendel – miért vedlenek a tyúkok?

Hallgassa meg!

Lomb 

Az őszi lombszíneződés okai. Márk Géza fizikus, és felesége Márkné Deák Szilvia agrármérnök beszél az őszi lombszíneződés okairól. A növények lebontják a levelekben lévő értékes vegyületeket, tápanyagokat, és felszívják, tehát nem engedik elveszni az értékeket. Ugyanakkor a nemesítők, a kertészek előszeretettel kutatják, nemesítik azokat a növénytani változatokat, amelyek a lombjukkal ilyenkor különösen is jól díszítenek. Az idei hosszú ősz, és a fagymentes napok, elősegítették a páratlan szín élményt. A tudomány ma még nem tudja igazából megmondani, hogy miért zöld a levelek színe, és miért nem fekete, mint a napelemeké?

Hallgassa meg!

Hungarikum

A hízott libából készült termékek a hungarikumok közé tartoznak. Vasárnap lesz Márton napja . A népi gasztronómia szerint ez egyrészt az újbor ünnepe . Másrészt kapcsolódik hozzá egy másik szokás is. Ilyenkor valamilyen libás ételt is enni kell. A népszokás ugyanis azt tartja: aki Márton napján libát nem eszik, az egész évben éhezik. Akkor most- ha képzeletben is- de libát varázsolunk az asztalra. A Nyíregyháza-Sóstói Múzeumfaluban a Márton napi vigasságokhoz liba szépségverseny is tartozik. A kóstoló előtt a szépségverseny hangulatát idézzük fel.

Hallgassa meg!

Új Bor

Szent Márton napja, az újbor ünnepe. A legendája szerint Márton a ludak óljába bújt, mivel nem akart püspök lenni, de a ludak hangos gágogása elárulta őt. Innen ered az a hagyomány, hogy Márton napján szépen hizlalt ludat fogyasztanak. Aki Márton napján libát nem eszik, ehetik az bármit, mégis éhezik. A népi hagyomány szerint a Márton-napi sült lúd mellcsontjából jósolták meg a téli időjárást: amennyiben a sült liba mellcsontja fehér színű, akkor hosszú, havas, hideg tél várható. A Márton-napi lúdvacsora után „Márton poharával”, vagyis a novemberre éppen kiforrott újborral szokás koccintani. Úgy tartották, a minél több ivással egyre több erőt és egészséget töltenek magukba.

Hallgassa meg!

Hajnal-táj – Kossuth – november 8., csütörtök, 5:11

Műsorvezető: Gergácz Anikó
Szerkesztő: Dimény Zoltán

Tovább a műsoroldalra >>>

Videó ajánló

Olvasson tovább