Kossuth Rádió

V4: Vaclav Klaus

A december 16-i adás tartalmából.
 

Elnök úr megkapta a Petőfi-díjat itt Budapesten, az elmúlt évtizedekben számos elismerésben részesült már. Ez alkalommal a közép-európai együttműködés iránti elkötelezettségéért kapta a díjat. Mit gondol milyen irányba tart ez a közép-európai együttműködés ma, illetve mennyire tartja ezt fontosnak, a V4-eken belül, vagy akár szélesebb értelemben Közép-Európában?
- Először is el szeretném mondani, hogy az elmúlt 3 évtizedben sok díjat, kitüntetést kaptam, de azt kell mondjam, hogy ez, a Petőfi-díj Magyarországon nagyon különleges számomra, egyfelől, mert itt vehettem át, az országban, amelyet nagyon szeretek, és amely manapság nagyon fontos szerepet játszik Európában, másfelől pedig nagyon hálás vagyok azért, hogy a díjat a szabadság, és demokrácia közép-európai előmozdításáért adták nekem. Ez így egy nagyon különleges összességében, amiért tényleg hálás vagyok és igazán megtisztelve érzem magam.

Európa sok-sok kihívását tekintve, miben látja Közép-Európa szerepét? Ha csak az olyan kihívásokat nézzük, mint a Brexit, a migráció, bevándorlás. De az ENSZ migrációs csomagját is éppen most írták alá, viszont a V4-országok nélkül is.
- Tudja számomra a Brexit nem egy kihívás. A Brexit Nagy-Britannia számára kihívás, abban, hogy képes legyen lezárni, és ne adja fel azt, ameddig az elmúlt három évben eljutott. Szóval ez nem számunkra, csehek, magyarok számára kihívás, hanem Nagy-Britanniának van szerepe abban, sikeresen a történet végére érjen. Ha ez nem így lesz, akkor már számunkra is nagyon negatív üzenetet közvetítene: azt, hogy lehetetlen manapság valami jelentőségteljes lépést megtenni az Európai Unióban. A többi kihívás az nagyonis komoly; a migráció az egy nagyon komoly dolog, a migrációról szóló könyvemet magyarra is lefordították, és bízom benne, hogy itt is gyakorolt némi hatást a vitákra. Ami egy másik ügyet illet, az az Isztambuli Egyezmény, ami egy alapvető támadás az európai társadalom lényege ellen, a személyek és családok ellen. Idevéve a gender-ideológiát, és szélsőséges feminizmust. Ez olyasvalami, ami megöli Európát, és attól tartok, hogy nem vagyunk eléggé tisztában ezzel – úgy értem, hogy nekünk, és itt Magyarországon – de más európai országokban úgy tesznek, mintha nem értenék a veszélyt.

Miképpen nézi a gazdasági fejleményeket –hiszen Ön eredetileg közgazdász is. Szóval hogyan szemléli a gazdaság fejlődését? Európában és Közép-Európában? Van azért egy különbség, hogyha a gazdaság növekedéséről beszélünk.
- A gazdaság növekedése magasabb Közép-Európában, mint a régebbi uniós tagállamok többségében. Szükséges is a felzárkózásunk, hogy ne úgy kezeljenek bennünket, mint kistestvért, akinek segíteni kell. Két lábunkra kell állni, a talpunkra, hogy ne Nyugat-Európából vezessenek bennünket. Tehát gyors gazdasági növekedésre van szükségünk. Nem akarok találgatásokba belemenni Európa jövőjével kapcsolatban, nem tartozom azon közgazdászok közé, akik rendszeresen azt jósolják, hogy a válság beköszönt a következő negyedévben, vagy a következő tavasszal, de legkésőbb nyáron. Ez nem az én stílusom, ugyanakkor az nyilvánvaló, hogy az elmúlt években alapvetően nagyon pozitív folyamat, a növekedés Európában lassan a véget ér, de legalábbis a gazdasági növekedés csökkenésére számíthatunk. Ez pedig különféle feszültségeket eredményezhet majd, társadalmi és egyéb feszültségeket Európában, ami destabilizálóan hathat. Jó példát látunk erre Franciaországban ezekben a napokban, ahol Macron úrnak kell szembenéznie egy viszonylag radikális és jelentős ellenállással, megmutatva a társadalmi béke törékenységét is Nyugat-Európában manapság.

Beszélt egy európai posztdemokratikus korszakról a díjátadón. Mit ért ez alatt a korszak alatt pontosan?
- A posztdemokratikus az én felfogásom szerint azt jelenti és arra használom a fogalmat, azt akarom mondani vele, hogy az Európai Unióban nincs valódi demokrácia. Ezen nem is vagyok meglepődve, hiszen a demokrácia az állampolgárok meglététől függ, márpedig nincs olyan, hogy európai állampolgár. Olyan van, hogy Magyarország állampolgára, Csehország állampolgára, éppen ezért ők a saját országaikban tudnak demokratikus berendezkedésbe, demokratikus folyamatokban gondolkodni, egy kontinensre vonatkoztatva nem lehet demokráciáról beszélni, különösen nem, amikor az Európai Unió szerkezete olyan, amilyet látunk, különösen a Lisszaboni szerződés óta, a demokráciának vége európai szinten, vége. Ezért aztán a posztdemokratikus Európai Unió az én gondolkodásomban alapvető helyet foglal el, amikor az európai helyzetről beszélünk ezekben az időkben.

Hallgassa meg!

V4 – Kossuth, december 16., vasárnap, 08:30

Tovább a műsoroldalra >>>

Videó ajánló

Olvasson tovább