Dankó Rádió

Túl az Óperencián Bessenyei Ferenc, Komlóss Juci és Gábor Miklós 100. - 14. hét

Az április 1-7. közötti adások tartalmából.
 

Bessenyei Ferencről felesége Élthes Eszter mesél. Az általa összeállított könyvben, – Férjem a komédiás- kollégák is mesélnek, emlékeznek, többek között így:
„Boldog lehet az az ország, amelynek kultúráját, ilyen formátumú színész fémjelzi, hosszú-hosszú évtizedeken keresztül…. „ vagy „ …..bizonyos hősök, nagyformátumú alakok mögött, Ő úgy tudott ott lenni, mint más nem”…vagy „ …..a színészethez kell bátorság, és kevés a bátor férfiszínész. Feri

A világirodalom és a magyar drámairodalom szinte valamennyi hősét eljátszotta. Volt Ádám (Madách: Az ember tragédiája), Kossuth (Illyés: Fáklyaláng), Görgey (Németh László: Az áruló), Bánk bán Katona József, illetve Galilei Németh László darabjában, átütő erejű tehetségével jelenítette meg Shakespeare, Csehov, Ibsen, Dürrenmatt műveinek főszereplőit is. Robusztus termete, zengő orgánuma, elegáns, szuggesztív egyénisége, intellektuális ereje, elemi erejű szerepformálása mágnesként vonzotta a közönséget. A drámától a musicalig minden műfajban otthonosan mozgott, a Fővárosi Operettszínházban is bizonyította sokoldalúságát. Musicalszerepei révén – főleg mint Tevje, a Hegedűs a háztetőn tejesembere – is a csúcsra jutott, ez a karakter is összeforrott a nevével. Ötvenöt játék- és tévéfilmben játszott, egyebek közt a Dúvadban, az Egy magyar nábobban, az Egri csillagokban, A fekete városban.

Saját megfogalmazása szerint: fontos, hogy a színház valóban a közösség, s ne az elszigetelődés művészete legyen. „Közösségi színház nélkül nem tudok elképzelni egészséges társadalmat. Garcia Lorca is azt mondta, hogy az a nép, amelyik elfordul a színházától, vagy nem fordul a színháza felé: halott. Vagy haldoklik, vagy már meg is halt.”

Komlós Juci:

Bessenyei Ferenc és Komlós Juci nemcsak azonos napon születtek, hanem 1937-ben együtt lettek a szegedi színház tagjai, majd később szintén együtt kerültek Miskolcra .

A második világháború után, mivel jól énekelt és táncolt, az Operettszínházhoz szerződött, majd a Művész Színház tagja lett, ahová Várkonyi Zoltán hívta, aztán pedig a Magyar Színház, a Vidám Színpad, a Magyar Néphadsereg Színháza (Vígszínház), a József Attila Színház, a Thália Színház következett sorban. Pályája kezdetén a zenés szubrett-szerepek mellett naivákat osztottak rá, később kiváló karakterszínésznő lett belőle. Játékára könnyedség, természetesség és érzelmi gazdagság volt jellemző a méltatások szerint.
A Thália Színháztól való távozása után csak szerepekre szerződött, rádió- és tévéjátékokban kapott feladatot. Már csaknem visszavonult, amikor 1987-ben megkeresték a nagy sikerű Szomszédok című teleregény készítői. Zenthe Ferenccel egy kedves, szimpatikus házaspárt alakítottak, Horváth Ádám rendező nyilatkozata szerint a szereplőgárda kiválasztásakor kettejükben már a legelején biztos volt. Komlós Juci az idős hölgy, Lenke néni szerepével újabb generációkat hódított meg.
A vele készült interjúkban rendre hangsúlyozta, hogy remek „színészélet” jutott neki, olyan sok és sokféle szerepet játszhatott, ami ritkaság a pályán, az élet nehézségei pedig szerinte hozzásegítették, hogy őszintébben lépjen színpadra.

Gábor Miklós:

Gábor Miklósról saját szavaival:
Játék: Legfontosabb a képzelgés. Számomra olyan képzelgés az egész színjátszás, mint ahogy a gyerekek szokták elképzelni, hogy ők most mit is csinálnak. Nem is látszik rajtuk, csak úgy ülnek és elképzelik. Na most az a különbség a színész meg e között a gyerek között, aki a babával ott játszik, hogy a színész a testével, a hangjával, meg az egész lényével, ahogy képzeli, már megy is együtt vele. Tehát én nem a testemmel meg a hangommal játszom, hanem a fantáziámmal. Aminek következtében az ember sok mindent meg tud csinálni a színpadon, amit az életben nem, mert az életben nem képzeli el, az életben csinálja. A színpadon elképzeli. Ha el tudom képzelni, hogy akkorát ugrok, akkor akkorát ugrok.
Hamlet: Nem igaz, hogy a gondolat megöli a drámai feszültséget. Nézzük meg a Hamletet. Csak különbséget kell tenni elméletek tanáros kifejtése és élet-halál kérdésekkel vívódó, élet és halál tudatában lévő emberek lázas, megfeszített gondolkozása között. Nem lehet tudni, Shakespeare szövegeit melyik szárnyuk emeli jobban: indulatuk-e vagy gondolati tartalmuk… hősei “nagy” emberek, de ez a nagyság mintha csak elhatározásuk lenne, céljuk, állandó kétségbeesett viaskodással kell küzdeniük önmaguk labilis, eszelősen kiszámíthatatlan emberi lényével, azzal, hogy olyanok, mint mi, a többiek… kétségbeesett viaskodás, hogy a hős tovább tudja vinni önmagát és helyzetét, kitörjön önmagából és végre teljes tisztaságban tárjon elénk valamit, ami nem látható…

Túl az Óperencián minden nap 9:04-től és 18:04-től a Dankó Rádióban!

Szerkesztő-műsorvezető: Nagy Ibolya

Korábbi adások >>>

Videó ajánló

Olvasson tovább