Dankó Rádió

Túl az Óperencián Kemény Egonra emlékezünk, halálának 50. évfordulóján - 30. hét

A július 22-28. közötti adások tartalmából.
Kemény Egon

Kemény Egon

KEMÉNY EGON kétszeres Erkel-Ferenc-díjas zeneszerző
(Bécs, 1905. október 13. – Budapest, 1969. július 23.)

Bécsben, a császárvárosban született, Kassán nevelkedett. Abszolút hallása volt, kisgyermekkora óta zeneszerzőnek készült. Klasszikus zenei tanulmányait a Kassai Zeneiskolában kezdte (zongora, hegedű, zeneelmélet, hangszerelés) és a Bécsi Zeneakadémián (tanára Franz Schmidt zeneszerző, az Akadémia igazgatója) végezte (1925), rendkívüli tehetségével a könnyűzene felé fordult (1926), ez a 20. századi zeneművészeti ág lett választott hivatása.
Kiváló zongorista volt, korai műveit Kassán adta elő, tomboló sikerrel. 1926-ban Budapestre költözött. Színpadi szerzőként mutatkozott be: Kemény Egon – Harmath Imre: Honolulu, charleston, (1927), modern tánc-slágereit (charleston, tango, foxtrot, blues) Dénes Oszkár, Érczkövy László énekelte, szinte mindegyiket gramofonlemezre vették. Zenei karrierje negyven éve során művei elsősorban Rózsavölgyi és Tsa. kottakiadványokban jelentek meg.
A Fővárosi Operettszínház előbb korrepetitornak és másodkarmesternek szerződtette.
1928-ban az Operettszínház állandó karmestere lett Ábrahám Pál mellett.
Itt, a mai Budapesti Operettszínházban mutatták be nagyoperettjeit – sztárszereposztással és revükoreográfiával, pompás jelmezekkel és díszlettekkel:

Kemény Egon –Bródy István –Harmath Imre: „Kikelet ucca 3” (1929). Pesti operett 3 felvonásban: Somogyi Erzsi, Eggerth Márta, Fejes Teri, Kertész Dezső, Sarkadi Aladár, Halmay Tibor, Kabos Gyula. A táncokat betanította: Rott Ferenc. Karmester: Ábrahám Pál

Kemény Egon – Nóti Károly – Fóldes Imre – Halász Rudolf: „Fekete liliom” című romantikus nagyoperettet, Fényes Szabolcs igazgató felkérésére alkották, Karády Katalin főszereplésével. Partnerei: Latabár Árpád, Latabár Kálmán, Nagy István, Gozmány György, Fejes Teri, Gombaszögi Ella és kis szerepben Petress Zsuzsa voltak.

Kemény Egon – Tabi László – Erdődy János: „Valahol Délen” c. kasszasikert hozó nagyoperett, bemutatója 1956 tavaszán Gáspár Margit színházigazgató idején volt, fő szerepekben: Petress Zsuzsa, Mezey Mária, Sennyei Vera, Borvető János, Homm Pál, Rátonyi Róbert. Felújítás: 1957, Fényes Szabolcs igazgatóval. 1958-tól kiemelkedő sikersorozatban játszották a környező országok nagyszínpadain.

A tehetségével és szerénységével feltűnő fiatal zeneszerző nevét 1929-től szárnyra kapta a színház világa. Ábrahám Pál legjobb barátjaként és zenei munkatársaként, zenekari hangszerelőjeként – Budapesten, Lipcsében és Berlinben – ugyancsak ismert volt.
1930 -1933-ig nem komponált saját művet: Ábrahám Pál felajánlott szerződését elfogadta és Berlinben élt, zenei munkakapcsolatuk hat és fél éven át tartott. 1933-ban Budapestre költözött, mint a „Rákóczi induló” című reprezentatív magyar hangosfilm szerződtetett zenei vezetője és zeneszerzőként folytatta karrierjét.

Hazaszeretetéből fakadó művei közül a legnevezetesebbek: a négy tételes „Magyar szvit” (1934), amely kedvelt műsorszáma volt az ország legnagyobb zenekarainak, a „Tisza” (1935) c. szimfonikus költeménye és a „Délibáb” (1935) c. nagyzenekari népdal egyvelege a Rózsavölgyi cég megbízásából született, azóta az egész világot bejárta.

1936-ban újrahangszerelte a „Rákóczi induló”-t szimfonikus zenekarra, amely Rózsavölgyinél jelent meg.

Kemény Egon a gershwini szimfonikus könnyűzene magyarországi meghonosítója.

1937-1948 között klasszikus és kortárs magyar – Csokonai Vitéz Mihály, Vajda János, Petőfi Sándor, Reviczky Gyula, Ady Endre, József Attila, Tóth Árpád, Áprily Lajos, Juhász Gyula, Kosztolányi Dezső és mások, valamint angol – Burns, Shakespeare, Blake, Poe és mások, továbbá amerikai költők leghíresebb verseit zenésítette meg, szám szerint harmincnál többet, s e dalokkal – amelyeket az ország legkiválóbb énekesei is felvettek műsorukba – aratta akkor legnagyobb sikereit.

Kemény Egon filmzenéje a „Fűszer és csemege” című hangosfilm (1939), amely közvetlenül bemutatója után nézőszám-rekordot döntött. Főszerepben: Somlay Artur, Vízváry Mariska, Szörényi Éva és Jávor Pál. A film Csathó Kálmán nagy sikerű regényének filmes változata, ezt megelőzően a Vígszínház mutatta be.
Hangszerelőként számos zeneszerző-kollégája operettjei, betétdalai és filmjei népszerűségében játszott jelentős szerepet.

A Magyar Rádióval (Rádió Budapest I.) 1934-ben kezdődött sokoldalú kapcsolata, az intézmény évtizedeken át művei bemutatóinak egyik fő helyszíne lett. Zeneműveit számtalan rádióműsorban gyakran sugározták. Életművét 2012 óta a Dankó Rádió „Túl az Óperencián” című műsorában Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető mutatja be a rádióhallgató nagyközönségnek.

Első rádiós bemutatója a „Fantázia a ’Hullámzó Balaton’ tetején” című népdalból (1934) – nagyzenekari népdal parafrázis – volt, amelyet az akkori műszaki lehetőségekkel stúdió-előadásban, nagy sikerrel közvetített a Rádió, az Operaház Zenekarát Zsolt Nándor vezényelte.

Rádiótörténeti újdonságok – Magyar Rádió – Kemény Egon műveiben: 1940-tól operaénekesek adták elő dalait, zenéjével új rádiós műfajok indultak: az első rádiódaljáték, „Schönbrunni orgonák” (1937), az első rádióoperett, „Májusfa” (1949), a „Hatvani diákjai” c. daljátékban (1955) a korábbi kettős szereposztás nélkül alakította a prózai színész Bessenyei Ferenc az ének-, és az operaénekes Simándy József a prózai szereprészt is – szenzációt keltve és remekül.

1946-ban a Magyar Rádióban saját műsort is szerkesztett és vezetett „Amit a város dalol” címmel, továbbá zenei összeállítások készítésével is megbízták, karmesterként, zongorakísérőként is foglalkoztatták, felvételek énekes próbáit vezette.

Műveiben a főszerepeket – ám gyakran kisebb szerepekben is (mint Rózsahegyi Kálmán a „Komáromi farsang”- ban) – kora leghíresebb és legtehetségesebb művészei énekelték és játszották, szerzőtársai, a zenei együttesek, kórusok és a darabok rádiós alkotói minden esetben kiváló zenei- és színházi tekintélyek voltak.

Alapító tagja volt a Magyar Zeneművészek Szövetségének. Műveiben gondosan ápolta az osztrák és a német zenei hagyományokat is, megőrizve a magyar zenei örökséget, zeneművei azzal az eleganciával szólaltak meg, aminek a könnyűzene mestereként emberi mivoltában is birtokában volt. Zenei alkotómunkáját magas zenei kitüntetéssel, Erkel Ferenc-díjjal (1953,1955) ismerték el.
Halálának 50. évfordulója évében (2019) lánya, Kemény Anna Mária producerként – az MTVA támogatásával – életműsorozatot indított: megjelent a „Hatvani diákjai” és a „Komáromi farsang”, a CD dupla-albumokat a tervek szerint továbbiak követik.

Túl az Óperencián minden nap 9:04-től és 18:04-től a Dankó Rádióban!

Szerkesztő-műsorvezető: Nagy Ibolya

Korábbi adások >>>

Videó ajánló

Olvasson tovább