Kossuth Rádió

A Tóra minden része az égből származik

Radnóti Zoltán a heti szakaszról, annak üzenetéről, valamint lag baomer ünnepéről is beszélt.
 

Radnóti Zoltán elmondta, az aktuális heti szakasz címe Behár, azaz A hegyen. Ebben a szidrában a Jóisten elkezdi adagolni azokat a törvényeket, amelyek teljesen kézzelfoghatók, itt szerepelnek a mezőgazdasági törvények is a hetedik évről, a negyvenkilencedik évről. Azért kapta ezt a címet ez a heti szakasz, mert minden egyes törvény, amit a zsidóság kapott a Szináj hegyéről származik.
A főrabbi a negyvenkilencedik év törvényét emelte ki, amit héberül jobel évnek neveznek, a magyar nyelvbe átkerül jubileum szó is innen származik. A hetedik év törvénye arról szól, hogy minden egyes földet parlagon kell hagyni, pihentetni kell, a negyvenkilencedik évben pedig minden rabszolga visszakerül az erdeti urához, minden föld visszakerül az eredeti tulajdonosához. A jobel év az egyedüli, amelyik Jom Kipur napján kezdődik. Ez a törvény arra figyelmezteti az embereket, ne higgyék azt, hogy övék a föl, minden, ami körbeveszi őket, hanem van egy hatalom, aminek meg kell köszönni a földet, azt sem lehet birtokolni örökké, nem lehet kizsákmányolni.
Arra a kérdésre, hogy mi is történt a Szináj hegyen a főrabbi azt válaszolta, ezt nem lehet tudni, Mózes volt fenn kétszer negyven napig. Az első alkalommal Isten leírta a Tórát, majd Mózes lehozta azt. A második negyven napon pedig Mózes maga írta le a Tórát, majd ismét lehozta azt. A Tóra azt mondja, Mózes fenn volt negyven nap és negyven éjszaka, felmerülhet a kérdés, miért kellett hangsúlyozni az éjszakákat is. Erre van egy talmudi történet, amelyik szerint Mózes nappal hallgatta a Tórát Istentől, amit az Örökkévaló éjszaka írt, ám Mózesben felmerültek kérdések a leírtak kapcsán, ebből jött létre a Szóbeli Tóra. Azaz minden, ami a Misnában szerepel, az nem más, mint az, amit Mózes az éjszaka tanult meg a Jóistentől. Ezért is fontos a zsidóság egyik alapvetése, amely szerint a Tóra minden része az égből származik.
Vannak olyan heti szakaszok, amelyek együtt olvasandók, ennek az oka nem más, fűzte hozzá Radnóti Zoltán, hogy a zsidó naptár eltér a magyartól, a magyarban van 12 hónap és 365, időnként 366 nap, azaz ez egy napalapú naptár. A zsidó naptár ezzel szemben holdalapú, ahol egy hónap az holdtöltétől holdtöltéig tart, ami így 29 napos általában. Így egy év az 355 napból áll, és ahhoz, hogy a Pészah mindig tavaszra essék, ezért a naptárba beraktak nem egy szökőnapot, hanem egy szökőhónapot. Ilyenkor nem 355 napos egy zsidó év, hanem 385 napos. Amikor rövidebb az év, akkor kell egyes hetiszakaszokat összevonni, hogy ősztől őszig lehessen felolvasni a Teljes Tórát. Az 5779-es év hosszú, ezért idén nem kell összevonni ezeket a hetiszakaszokat.
Csütörtökön volt Lag baomer ünnepe, amiről a főrabbi elmondta, a szó azt jelenti, az ómer 33. napja. A Talmud szerint az a fertőző járvány, ami rabbi Akivát és tanítványait sújtotta, ezen a napon megszakadt. Ugyanezen a napon van Simon Bar Jochajnak, a Zohár szerzőjének is a jahrzeitja, a halálának a napja. Ő volt az, aki az utolsó kívánságában azt fogalmazta meg, ez a nap egész Izraelben legyen ünnepnap. Ezen a napon a Cfát melletti Meronban nagyon sok ember keresi fel Simon Bar Jochaj sírját. Ezen a napon a férfiak megborotválkozhatnak, ezen a napon lehet esküvőt tartani és ezen a napion szokták a hároméves gyerekek haját először levágni.

Az interjú a 2019. május 24-i Halljad Izrael! adásában elhangzott beszélgetés szerkesztett változata.

A teljes adást, IDE KATTINTVA hallgathatják vissza!

Videó ajánló

Olvasson tovább