Kossuth Rádió

Ez a Tóra megújulásának az ünnepe

Darvas István főrabbi és Toronyi Zsuzsa, a Zsidó Múzeum vezetője beszéltek Sávuot ünnepéről, a szokásokról, de szóba került még a Múzeumok Éjszakája is.
 

A főrabbi a Jeruzsálem nap kapcsán, amikor is az izraeliek 52 évvel ezelőtt ezen a napon egyesítették az újkori zsidó állam fővárosát arról beszélt, hogy ezzel a nappal lett teljes a Függetlenség Napja Izraelben, hiszen – mint kiemelte, a zsidó nép történelmében nem születettek olyan helyzetek, ami rögtön egy adott helyzet megoldását hozták volna. Ez a vallási ünnepekre is igaz, példaként hozva fel Pészah és Sávuot viszonyát, az első ünnepen a megkezdődött kivonulási folyamatról emlékeznek meg, ami végül a Tóraadással, Sávuot ünnepén teljesedett be.

Toronyi Zsuzsa ezzel kapcsolatban arról beszélt, hogy az 1967-es eseményekről jóval később sikerült beszerezni dokumentumokat, de a múzeum korábban kapott sok mindent, például a jeruzsálemi magyar hitközségtől, ám az is igaz, azokban az években, a Izrael Állam megalakulása utáni évtizedekben politikai okokból a múzeum nem tudott gyűjteni emlékeket.

A főrabbi beszélt Sávuot ünnepéről, amit megelőz egy Szombat, amikor is a zsinagógákban megkezdik Mózes IV. könyvének az olvasását, amikor a Sábát kimegy, akkor rögtön beköszönt a Tóraadás ünnepe. Hozzátette, ez az ünnep sem egy befejezett folyamat, hiszen a Tóraadás a mai napig is tart.

A Zsidó Múzeumban vannak olyan dokumentumok, amelyek Sávuot ünnepéhez kötődnek, például az első olyanról, amit a Dohány utcai zsinagógában tartottak, egy nemrégiben restaurált színes litográfiai ábrázolás. Miután ezeket az újkori ünnepeket nemigen dokumentálták, ezért a mai múzeumnak az is a feladata, hogy minden, a mai korban megtartott eseményt rögzítsen, begyűjtsön mindent. Egyébként – tette hozzá -, a Sávuot ünnepének sincsen tárgykultúrája, bár az összes Tóra ékszer lehet akár az, de kifejezetten erre dedikált tárgy nincsen.

Darvas István az ünnep kapcsán megjegyezte, bár Sávuotnak eredetileg volt egyfajta mezőgazdasági jellege, ám mára elsősorban a Tóraadásról szól, főleg azóta, hogy a zsidó közösség túlnyomó többsége már nem a mezőgazdaságból él.
Arra a felvetésre, hogy mennyire lehet Sávuotot a mai kornak megfelelően aktuálissá tenni, a főrabbi megjegyezte, ennek az ünnepnek az is egy sajátossága, hogy ez is egy új év. Egyrészt a fák új éve volt, de a hagyomány szerint a zsidók ezen a napon kapják meg a Tórának azt az újdonságát, amit abban az évben kell megpróbálni átgondolni, jobban értelmezni. Azaz ez a Tóra megújulásának az ünnepe, de nem a szöveg újul meg, hanem a szöveg az emberek szívében, lelkében, azaz egy új rendet kell létrehozni. Emiatt is mondják, Sávuot az erőfeszítések ünnepe is, hiszen újra kell értelmezni a több ezer éves szövegeket, új jelentésekkel felruházni. Ha ezek megvannak, akkor ugyanazok, mint amik 2448-ban lettek átadva a Szináj hegyen, most meg 5779-et írunk, azaz kellett egy idő, hogy ezek a szövegek napvilágra kerüljenek.

A Zsidó Múzeum nyári programjai közül Toronyi Zsuzsa a Múzeumok Éjszakáját, június 22-ét emelte ki, ilyenkor sokan keresik fel a kiállítást, de azt is hozzátette, náluk az egész évben szezon van. Miután a Múzeumok Éjszakája szombaton lesz, ezért csak a Sábát kimenetele után nyitják meg a kaput, hajnalig fogadva a látogatókat, tárlatvezetésekkel, koncertekkel. Másnap, június 23-án mutatja be a Zsidó Múzeum a közel egy éve elindult projektjét, a Saul gyermekei címűt.

Az interjú a 2019. június 7-i Halljad Izrael! adásában elhangzott beszélgetés szerkesztett változata.

Szerkesztő-műsorvezető: Breuer Péter

Hallgassa meg!

Videó ajánló

Olvasson tovább