Regényes történelem: A budavári középkori zsinagógák

A június 14-i adás tartalmából.
 

Valamikor 5-600 évvel ezelőtt a budavári zsidók voltak a magyarországi zsidóság elsőszámú képviselői, mégis mára alig valamit tudunk róluk. Évszázadokon át a Budán élő izraeliták életének középkori nyomait homály fedte, hiszen mindennapjaik tárgyi emlékei a törökök kiűzése óta a föld mélyén pihentek. A legrégebbi ismert budai zsinagóga falmaradványait és a vele kapcsolatos rituális fürdő, a mikve pontos helyét a régészek csak a közelmúltban találták meg. A mai Palota út Dísz tér előtti torkolatában, az úttest alól kerültek felszínre az egykori kéthajós épület maradványai. Ettől délre tárták fel a rituális fürdőt, a mikvét. Valószínűleg Zsigmond király nagyszabású budavári palotaépítkezése és az ezekhez kötődő városrendezési munkák miatt az itteni régi zsidónegyedet megszüntették. Az új zsidó utca a mai a Bécsi kapu közelében lévő jött létre. Ez a városrész maradt a zsidók lakóhelye a török uralom idején is. A kü¬lön falakkal kerített zsidó utcában állt a két új gótikus zsinagóga, pontos helyük azonban egészen az 1964-es feltárásukig ismeretlen volt. Az Európa egyik legnagyobbjának tartott 15. századi, Mendel Jakab-féle zsinagógát teljesen elveszettnek hitték, nem is kutattak utána, így felfedezése is a véletlennek volt csak köszönhető. A vele szemben álló, Táncsics Mihály utca 26 alatti egykori imaház az elmúlt fél évszázadban csak kiállítóhelyként működött, ellenben tavaly ősz óta ismét rendszeres hitélet zajlik a falai között.
Az adásban megismerkedhetnek a budai várnegyedben a középkortól egészen a törökök 1686-os kiűzéséig létező egykori zsidó negyed történetével.

Hallgassa meg!

Regényes történelem – Kossuth – június 14., péntek, 19:08

Szerkesztő: Farkas Szabolcs

Tovább a műsoroldalra >>>

Olvasson tovább