Kossuth Rádió

Mózes hibája és embersége

Radnóti Zoltán főrabbi.
 
Hallgassa meg!

Főabbi úr, mi is a mostani hetiszakasz?
A hetiszakasz a Chukát, ebből az egyik, a legérdekesebb történetet választottam ki, azt, amikor Mózes rácsap a sziklára. Rácsap Mózes, jön is víz belőle és ezért ő büntetést kap, azaz nem mehet be a Szentföldre. Nagyon furcsa dolog, hogy egy jámbor ember, egy nagyon kicsi vétség miatt ilyen komoly büntetést kap. Sokan gondolkodtak azon, hogy mi is volt Mózes hibája. Türelmetlen volt? Dühös volt? A Tóra ezt meg is magyarázza, azt írja, hogy a hite egy pillanatra elgyengült, ami akkor egy bűn volt. A nép akarta a vizet, az Örökkévaló azt mondta Mózesnek, hogy beszélj a sziklához, és hidd, a szikla adni fog neked vizet. Mózes nem hitt magában, nem hitt abban, hogy beszéddel tud majd vizet fakasztani, ez egy emberi tulajdonság, ezért rácsapott a sziklára. Ezért jött a büntetés, mert azt mondta neki a Jóisten, nem hittél abban, hogy akár szóval is tudsz vizet fakasztani, ezért nem mehetsz be a Szentföldre. Ez egy nagyon furcsa isteni ítélet. A kommentátorok nagyon sokat gondolkodtak, miért is kellett Mózest büntetni, aki egész életében azért élt, hogy a zsidó népet segítse, bevigye a Szentföldre és ő volt a törvényadó, a tanító, és miért nem bocsát meg neki Isten, miért ennyire szigorú. Azonban ez nem így van, hiszen a Talmud is megírja, Isten nem követeli a tökéletességet, hiszen ezt Mózes történetéből is tudjuk, ilyen nem létezik. Sok a buktató az úton, amiken elbukunk újra és újra. Ezeket a pillanatokat fontos észrevenni, megállni, mert igenis hibázunk, ezért vagyunk mi emberek. Ám ezekkel a hibákkal tudni kell azonosulni. Rabbiként azt mondom erről a hetiszakaszról, hogy ezekkel a hibákkal meg kell találni a kapcsolatot a gyerekkorral. Az embernek a saját múltját, amikor tévedett nem kell megváltoztatni, de azt is kell gondolnunk, hogy mi alapvetően jó emberek vagyunk, és hibázhatunk, mint Mózes is. Eshetünk bármilyen mélyre, de nem szabad úgy tekintenünk magunkra, hogy ott maradunk meg, fel kell tudni emelkedni minden pillanatban. Mózes ebben az esetben, aki egy próféta volt, minden próféták atyja, aki a népét imádta, rajongott, harcolt, könyörgött érte, megérkezett a Szentföld határára 40 év vándorlás után, meg is pillantotta azt, nem tudott bejutni. A Tóra megírja, hogy a későbbiekben, egészen a haláláig könyörgött Istennek, hogy ezt a bűnét bocsássa meg neki. Számunkra Mózes szerepe olyan emberi szerep, emberi példakép, aminek az érdemében mi zsidók a mai napig is élünk. Én azt szoktam mondani a barátaimnak a zsinagógában, hogy legyünk hozzá méltók. Minden emberségével, minden tökéletességével, minden hibájával együtt. Ez a történet, ami Mózes hibájáról szól az egyben az ő emberségéről is szól.
Köszönöm a beszélgetést.

Az interjú a 2019. július 12-i Halljad Izrael! adásában elhangzott beszélgetés szerkesztett változata.

Videó ajánló

Olvasson tovább